Japanese Prime Minister Shinzo Abe walks past a national flag made of flowers at an altar upon his arrival for a memorial service for those who died in the battle of Okinawa during World War II at the Peace Memorial Park in Itoman, Japan's southern islands prefecture of Okinawa, on June 23, 2015. Japan on June 23 marked the 70th anniversary of the end of the Battle of Okinawa, the bloodiest episode in the Pacific War, which killed 200,000 people. AFP PHOTO / Toru YAMANAKA / AFP / TORU YAMANAKA
Vágólapra másolva!
Némi meglepetést okozott a piacokon, hogy miközben az általános várakozás szerint a japán jegybank ebben a hónapban tovább lazíthat, a hosszú lejáratú állampapírok hozamai mégis emelkednek. Mindeközben a Nemzetközi Valutaalap szerint reformok nélkül nem lesz elég hatásos a szigetország gazdaságélénkítő programja.
A 10 éves japán állampapír hozama hétfőn elérte a mínusz 0,003 százalékos szintet, amivel majdnem átfordult pozitív tartományba. Majd közép-európai idő szerint kedd délelőtt már mínusz 0,2 százalékos hozammal forgott a papír. Ezzel párhuzamosan a 30 éves lejáratú államkötvény hozama 0,5 százalék körül mozgott, a július végi 0,044 százalék után.
Mindez elég éles fordulat ahhoz képest, hogy mióta a japán jegybank mínusz 0,1 százalékig vágta a kamatszintet, a hosszú lejáratú kötvényhozamok egyre mélyebbre süllyedtek a negatív tartományba. Ráadásul a hozamemelkedés azért is zavarba ejtő, mert a várakozások szerint a Bank of Japan (BoJ)
ebben a hónapban tovább lazíthat
– írja a CNBC. Hosszabb távon a cél az volna, hogy az infláció megközelítse a 2 százalékot a hosszú ideje szenvedő gazdaságban. A BoJ egyébként már a teljes japán államkötvény-állomány mintegy 35 százalékát birtokolja.
Remények és várakozások
Egyes elemzők szerint az emelkedő kötvényhozamok mögött az áll, hogy a japán jegybank a következő ülésén átfogóan vizsgálja majd politikájának hatásait. A befektetők pedig arra számítanak, hogy a BoJ áttekinti, miként tud úgy élénkíteni majd, hogy
az ne váltson ki kellemetlen piaci reakciókat.
Ilyen nem várt következmény volt korábban, hogy a jegybank szándéka ellenére a negatív kamatszint mellett is erősödött a jen, ami igen rosszul érintette a szigetország vállalatai.
A 10 éves lejáratú japán állampapír hozamának idei alakulása Forrás: Investing.com
Ennek eredményeként – a CNBC-nek nyilatkozó elemzők szerint – reális lehetőség, hogy a tokiói jegybank változtat az eszközvásárlási programja keretében megvásárolt kötvények lejárati idején, vagyis a hosszú lejáratú papíroktól elléphet a rövidebbek felé.
Mindez Abe Sinzó miniszterelnök 2013-ban bevezetett programjára épül, melynek három eleme van. Az első a jegybank masszív élénkítő programja, a második a kormányzati kiadások megnövelése, míg a harmadik pontot a strukturális reformok képezik, melyek azonban eddig csalódást keltettek.
Noha a Moody's hitelminősítő a múlt hónapban 0,7 és 0,9 százalékra emelte meg a japán GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait 2016-ra és 2017-re a korábbi, mindkét évre vonatkozó 0,4 százalékról,
sokan még mindig kétségekkel fogadják az élénkítéseket.
További élénkítést várnak az elemzők Forrás: Flickr, Dick Thomas Johnson
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például egy friss jelentésében arra hívta föl a figyelmet, hogy a japán kormánynak ragaszkodnia kell a következetes politikához, miközben a jegybanknak hatékonyabb kommunikációra lenne szüksége.
Jegybanki készenlét
A Valutaalap egyik legfontosabb megállapítása, hogy átlátható és kiszámítható monetáris és fiskális környezetre van szükség a hatékony reformokhoz, illetve gazdaságélénkítéshez. Mindemellett az elemzés hangsúlyozza,
a jegybanknak továbbra is rugalmasnak kell lennie,
és az asztalon kell tartania minden lehetséges élénkítő eszközt, hogy megfelelő választ adhasson a gazdasági környezet által támasztott kihívásokra. Amennyiben ugyanis a fiskális politika vagy a strukturális reformok gyengébbek vagy erősebbek lennének a vártnál, úgy a monetáris oldal rugalmassága ellensúlyozhatja azokat – teszik hozzá.
Ezzel együtt az IMF az élénkítő program reformját, illetve kibővítését javasolja. Az elemzés szerint ugyanis egy olyan jövedelempolitikai ágra is szükség lenne, amely közvetlenül célozná meg a gyenge bérdinamikát a japán gazdaságban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
