Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ebben a hónapban több mint napi 800 ezer hordónyi többlet nyersolaj ömlött a globális piacra a megelőző hónaphoz képest, ahogy Oroszország kitermelése mindenkori csúcsokat dönt, miközben Líbiában és Nigériában elhárultak a kínálati oldalt zavaró tényezők. Ez pedig arra utal, hogy háromszorosára nőhet a piaci túlkínálat, melyet a Nemzetközi Energiaügynökség ma napi 400 ezer hordósra becsül – írja a Bloomberg.
Miközben pedig Szaúd-Arábia és rekord közeli szinteken termel, Írán és Irak pedig szintén fokozza a teljesítményét, az OPEC úgy számol, a globális túlkínálat 2017-ben is fennmaradhat. A Citigroupnál pedig úgy vélik, amennyiben a szervezet nem lép közbe,
az olajárnak komolyan meg kell küzdenie azért, hogy a 40 dolláros szint fölött maradjon.
A nyersolaj árfolyama egyébként a múlt hónapban ralizott egyet, miután elindultak a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy az OPEC és Oroszország megegyezhet a kitermelés felső határáról. Ez az emelkedés azonban mára lecsillapodott.
Mindeközben az elemzők nem igazán számítanak arra, hogy szeptember 28-án megállapodás születik. A Bloomberg által megkérdezett
23 szakértőből mindössze kettő számít megegyezésre.
A probléma viszont az, hogy a Líbia és Nigéria által generált kínálati volatilitás egyébként is megnehezíti egy egyezség vagy terv lehetőségét a piac stabilizálása érdekében – hangsúlyozta a Citigroup elemzője.
A számokat tekintve, Líbia kitermelése napi 390 ezer hordóra bővült, míg Nigériában ez napi 1,75 millió hordós, a múlt havi 1,44 millió hordóval szemben. Oroszország eközben szeptemberben napi 11,09 millió hordót termelt, ami új rekordnak számít. Ráadásul – jegyezte meg a Citigroup szakértője – nehéz komolyan hinni abban, hogy az orosz kormány képes érdemben hozzájárulni a termelés korlátozásához. A vezetés ugyanis nem tud kellő kontrollt gyakorolni a nagyvállalatok kínálati politikája fölött.
Az egyedüli reményt talán az jelenti, hogy Irán mára visszatért a nemzetközi szankciók előtti kapacitáshoz. Legutóbb ugyanis áprilisban éppen az hiúsította meg az egyezséget, hogy Szaúd-Arábia az utolsó pillanatban jelezte, csak akkor hajlandó bármiben megállapodni, ha Irán is beszáll. Akkor, áprilisban, teljesen világos volt, hogy Irán nem fog belemenni a kitermelés korlátozásába.
Mára viszont az iráni export is összeszedte magát,
az olajkitermelők pedig egyre jobban érzik a pénzügyi nyomást a túlkínálatos piacon.
Rendszeresen jelennek meg hírek például arról, hogy Szaúd-Arábia igen komoly megszorításokat és reformokat kell végrehajtson, hogy ki tudja egyensúlyozni az olajárból adódó negatív következményeket.
A befektetők tehát igen nagy figyelmet fognak szentelni a következő találkozónak. Amennyiben pedig nem lesz eredmény, úgy a szervezet azt kockáztatja, hogy a 30-40 dolláros tartományba löki az olaj hordónkénti árát – foglalta össze a helyzetet a londoni PVM Group vezérigazgatója, David Hufton.
