A kormánykoalíció, a svéd szociáldemokraták és zöldek a parlament elé terjeszti a javaslatát, emellett azt is, hogy a lakosság
adóvisszatérítés formájában visszakérhesse a javításra vagy szerelésre költött összeg felét,
ha hűtőszekrényről, sütőről, mosogatógépről vagy mosógépről van szó, írja a The Guardian.
A szemléletváltás kulcsfigurája, a pénzügyi piacokért és fogyasztókért felelős miniszter, Per Bolund, aki a hat zöldpárti miniszter egyike is, abban bízik, hogy egy-egy javítás átlagára 400 koronáról 350-re csökken, ami már elég a kritikus tömeghez, sőt a szolgáltatás fellendülésére számít, ami rengeteg bevándorlónak adna munkalehetőséget.
Arról nem is beszélve, hogy
világszerte probléma minden elektronikus hulladék:
a Motherboard cikke szerint átvágás áldozatai vagyunk, az ígéretek szerint újrahasznosított kütyük nem kevesebb, mint 40 százaléka kínai, Hong Kong-i vagy feketeafrikai országok szeméthalmán köt ki. Ami pedig a kizsákmányolás egy speciális, huszonegyedik századi formája.
Az e-hulladékot visszaforgatni ugyanis egyáltalán nem olcsó,
az eljárás általában többe kerül, mint a számítógépben vagy tévében található anyag. Valódi megoldást az hozna, ha minden vásárlás összegébe beleépítenék az eljárás költségei egy részét.
A két svéd javaslat egy nagyobb, a széndioxidkibocsátás visszaszorítására kiötlött terv része, amiben egyébként van mire büszkének lenniük: 1990 óta 23 százalékkal csökkentették az emissziót, az ország áramellátásának mintegy a fele érkezik megújuló forrásokból. Ebben az idilli levesben azonban komoly légy a fogyasztáshoz köthető kibocsátás, amely makacsul növekedett az eredményes időszakban is. Bolundék részben azért optimisták, mert Svédországban most
mind a saját készítés, mind a megosztásos gazdaság nagyon népszerű a lakosság körében.
A miniszter szerint egyre inkább köztudott, hogy ha azt akarjuk, hogy a tárgyaink tovább maradjanak épek, éppen a fogyasztást kell csökkentenünk.