Augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó kereset – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt – 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.
2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt.
Az év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkeresetek 6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
A magasabb bérek további keresletet képeznek, ami ismét csak munkahelyeket hoz létre, mondta az Origónak adott interjúban Pogátsa Zoltán közgazdász. A Nyugat-magyarországi Egyetem tanára szerint
a magasabb értékű termelésnek kellene általánossá válnia Magyarországon.
Képzett munkaerőre pedig szükség van, mert jelenleg is rengeteg a betöltetlen állás az országban.
A 2015-ös adóévről 4,625 millióan adtak be személyijövedelemadó-bevallást, ez 50 ezerrel több, mint az előző évben. Az adóhivatal adatai szerint a munkaviszonyból származó bérjövedelmek összege 6,8 százalékkal, 9250,3 milliárd forintra emelkedtek.
A nyilvántartott álláskeresők száma 17,5 százalékkal csökkent egy év alatt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.
Szeptemberben 282 ezer álláskereső volt,
közel 60 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
Augusztusban az építőipari termelés 9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest, ami ebben az évben a legkisebb visszaesés, és jóval mérsékeltebb az előző havi 17,6 százaléknál. A KSH adatai szerint az előző hónaphoz képest az építőipar termelése augusztusban 4,6 százalékkal nőtt.
Példátlanul, legalább másfél évtizede nem látott alacsony szintre, mindössze 2,4 milliárd forintra csökkent szeptember végére az államháztartás központi alrendszerének idei hiánya, erősítette meg az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány szerint az év végére kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél az eredeti tervekhez képest kedvezőbben alakul, a GDP 2 százaléka helyett 1,7 százalék lesz.
A liechtensteini székhelyű XXI Century Invest AG megvásárolta a Népszava napilapot, valamint a Geomédia-csoport médiaportfólióját: a Szabad Föld és a Vasárnapi Hírek hetilapot, valamint a kiadó magazinjait.
A Figyelő Top 200-as vállalati listáján lévő cégeknek 20 százalékkal nőtt az árbevételük az elmúlt egy évben. A lista élmezőnye átrendeződött: a leglátványosabb változás, hogy
a tavalyi bronzérmes GE Infra CEE Holding csaknem háromszorosára növelte árbevételét,
így letaszította a trónról a Molt, míg a lista harmadik helyén továbbra is az Audi áll.
Egyre népszerűbb Magyarországon az egyéni vállalkozói működés: az év végéig a tevékenységre az adóhatóságnál bejelentkezők száma az Opten adatai szerint elérheti a 430 ezret is.
Ma már a Mol egy másik ligában játszik, a régióban a legstabilabb vállalattá váltak, igazi nemzetközi vállalatcsoport lett a Mol, piacvezető pozíciókkal a régiónkban, azonban ezzel egy időben a világ is megváltozott, és újabb és más típusú feladatok előtt áll a cég – többek között ezzel indokolta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport vezetője az Origónak adott interjújában, hogy miért volt szükség az új, 15 éves stratégia megalkotására.
Hernádi elmondta, a következő időszakban 4,5 milliárd dollárt fektetnek majd a vegyiparba, míg
Magyarországon évente több mint 100 milliárd forint beruházást terveznek
a meglévő kapacitásaik bővítésére.
Emelte bruttó 2 forinttal a gázolaj árát a Mol, a benziné ezúttal nem változott. Az emeléssel
A magyar gazdaság ígéretes pályán áll, de új kihívásokkal kell szembenéznie, mondta Varga Mihály egy járműipari konferencián. A nemzetgazdasági miniszter kitért arra, hogy a következő években a gyártási folyamat egyre inkább a digitalizációra épül, ennek hatása Magyarországon is megjelenik. Számítások szerint a mintegy 4 millió munkahelyből 350-400 ezer szűnhet meg a digitalizáció elterjedése miatt,
a képzést pedig úgy kell megoldani, hogy a felszabaduló munkavállalók képesek legyenek más szakmában elhelyezkedni.
Már nem csak a felső tízezer kiváltsága, hogy ha beteg, akkor magánorvoshoz fordul. A magyarok fele inkább fizetne egy diagnosztikai vizsgálatért, csak hamarabb kapjon időpontot.
A cégek adhatnának egészségbiztosítást béren kívüli juttatásként,
mégis csak nagyon kevesen teszik. Már havi néhány ezer forintért elérhető olyan egészségbiztosítás, amely fedezi az orvosi call center, a járóbeteg-ellátás és a diagnosztikai vizsgálatok díját is.
Most 4 dolgozóra 3 eltartott jut, néhány évtized múlva azonban már 4 dolgozónak 6 másikat kell majd eltartania, ugyanis a KSH becslése szerint 2060-ra
Az állami nyugdíj mellett szükség lesz valamilyen megtakarításra, amivel kiegészíthető a havi járandóság.
Lezárult a három brókercég vezetőinek személyi felelősségére vonatkozó MNB-vizsgálat, nyilatkozta Szeniczey Gergő, a jegybank fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti ügyvezető igazgatója az Origónak.
A jegybank vizsgálati „rohamcsapatot” hozott létre
az esetleges jövőbeni tőkepiaci problémák azonnali kivizsgálására, és ha kell, órák alatt le tudja másolni egy brókercég teljes informatikai állományát.
A kormány tervei szerint 2-3 évre elhúzott járulékcsökkentés valósulhat meg, összekapcsolódva egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Az elképzelések szerint lesz egy alap-járulékcsökkentés, amelyet esetleg két év után követ a járulékszint olyan csökkenése, amelyik már a béremelést honorálja.
A járulékcsökkentés akár már januárban indulhat.
A New York Times és a Wall Street Journal érdeklődését is felkeltette egy magyar fejlesztés, amellyel hírértékű felvételeket értékesíthetnek a felhasználók a különböző tartalomszolgáltatóknak. A Reporter előnye, hogy ellenőrzött képeket, valamint tisztázott szerzői jogokat biztosít a vásárlóknak.
Nagyon nem mindegy, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió hogyan állapodik meg a brexitről, ugyanis van olyan forgatókönyv, amely a külhoni magyar munkavállalókra is komoly hatással lenne, ráadásul rosszabb esetben
akár 100 milliárd forinttal is csökkenhet a magyar termelés.
Az MKB Bank befektetési konferenciáján arról is szó volt, hogy idén 2,3, míg jövőre 2,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
A pénzügyi világválság kirobbanása előtti szintre csökkent 2015-ben az elszegényedés által fenyegetettek aránya az Európai Unióban, de az egyes tagállamokban nagyon eltérő a helyzet. Magyarországon 28,2 százalékra csökkent tavaly az elszegényedés által fenyegetettek aránya a 2014-es 31,1 százalékról. Leginkább a bolgár lakosságot (41,3 százalék) fenyegette a szegénység vagy a kirekesztettség. Az EU lakosainak több mint egyharmada nem tudna finanszírozni váratlanul felmerülő költségeket – a legmagasabb, 72,2 százalékos arányt Magyarországon, a legalacsonyabbat, 15,8 százalékot Svédországban mérték.
Az amerikaiak köztudottan munkamániások: nemcsak több időt töltenek munkával, hanem egy friss tanulmány szerint későn mennek nyugdíjba, és aktív életük során egyre ritkábban utaznak szabadságra. Nem úgy, mint az európaiak. Egy tanulmányból kiderül, hogy mennyivel dolgoznak többet az amerikaiak, mint a különböző európai országok polgárai.
Az átlagos európai dolgozó 19 százalékkal kevesebbet dolgozik, mint egy átlagos amerikai.
A magyar és a lengyel gazdaságpolitika között von ismét párhuzamot a Financial Times írása, amely mindkét állam esetében kiemeli, hogy a rendszerváltás utáni privatizáció során túl sok állami tulajdonú nagyvállalatot vásároltak fel olcsón külföldiek a két országban. Magyarországon és Lengyelországban azonban a 2008-as pénzügyi válság idején kiderült, nem biztos, hogy szerencsés volt, hogy a bankrendszer zöme külföldi kézbe került.
Európa harmadik és negyedik legnagyobb gazdasága a pénzügyi válság után egyaránt az eurózóna perifériaországaihoz tartozott, ma azonban már csak az olaszoknál várat magára a gazdaság beindulása. Miközben a spanyolok rendezték a nemzeti tulajdonú bankok helyzetét, addig az olaszok még ma is görgetik maguk előtt a problémát.
Még az uniós csúcstalálkozó előtti pillanatokban is kérdéses az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi szerződés sorsa: a vallóniai parlament elutasította, Románia és Bulgária sem hajlandó aláírni, míg az osztrákok és Szlovénia pedig súlyos kritikákat fogalmazott meg a multinacionális vállalatoknak különleges jogokat adó és az Európai Unió GMO-mentességét feladó egyezményről. A magyar kormány a szabadkereskedelmi megállapodás mellett tette le a voksát.