Idén továbbra is 2 százalékos gazdasági növekedésre, jövőre pedig a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékos emelkedésére számít a GKI Gazdaságkutató Zrt. A belső és külső egyensúly kedvező, az infláció szinte megszűnt, bár szeptemberben 0,6 százalékra erősödött, de az első kilenc hónap átlaga így is mindössze 0,1 százalék volt.
Miközben az euróövezet országainak nem sikerült lejjebb vinniük az államadósságuk GDP-hez viszonyított arányát tavaly július óta, addig Írország és Hollandia után Magyarország csökkentette a legnagyobb mértékben az államadósságát, derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
Magyarország 78,8 százalékról 75,6 százalékra szorította le az államadósságát,
miközben a külföldiek felé fennálló tartozás aránya mérséklődött, és az állampapírok ötöde a lakosság kezébe került.
Az Európai Unió az államadósság kezelése szempontjából kettészakadni látszik:
míg Görögország, Olaszország, Portugália és Belgium nem képes kikeveredni az adósságspirálból, addig a három balti állam, valamint Románia és Bulgária sikeresen leszorította az államadósságát.
Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 5,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, közölte a KSH.
Éves összevetésben
augusztusban már 38. hónapja nőtt megszakítás nélkül a kiskereskedelmi forgalom.
A harmadik negyedévben 4,9 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta, a múlt év azonos időszakához képest pedig 66 ezerrel kevesebben, 226 500-an voltak állástalanok, közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A 15-64 éves korosztályban 67,1 százalékon állt a foglalkoztatottak aránya, 2,3 százalékponttal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest, míg
a foglalkoztatottak száma 126 ezerrel nőtt egy év alatt
és a harmadik negyedévben 4 millió 390 ezer volt.
A kormány szándéka, hogy a finanszírozás kapcsán térjenek vissza a hagyományos eszközökhöz, de hogy ez milyen jogalkotási formát kap, azt nem lehet tudni, mert erről még nem beszéltek a kormányülésen, mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Közölte, hogy a letelepedési kötvény esetében nincsen külön út a kormányban. Szerinte vissza kell térni a klasszikus eszközökhöz. „Már hónapokkal ezelőtt utaltam arra, hogy
felül fogjuk vizsgálni a letelepedési kötvények konstrukcióját”
– mondta a miniszter.
Hasonló véleményen van Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki pénteken szintén arról beszélt, hogy
a kormány újragondolja az államadósság finanszírozását, a letelepedési kötvény feltételeit.
A sajtóban sokszor Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez kötött Opimus Press megvette a Mediaworksöt, a Népszabadságot kiadó céget.
Az adásvételt a versenyhivatal jóváhagyta. Az
Opimus az egyik legnagyobb hazai lapkiadó tulajdonosa lett ezzel.
Mészáros Lőrinc a Borsnak adott interjújában azonban azt mondta, hogy nem ő vette meg a Népszabadságot.
Emelte 3-3 forinttal a benzin és a gázolaj árát szerdán a Mol. Az emeléssel
A társasházak építésére kiadott engedélyek száma több mint 230 százalékkal nőtt
Magyarországon az idei év második negyedében, ez pedig az Eurostat adatai szerint a legnagyobb bővülés uniós összevetésben, derül ki az Ingatlan.com összeállításából. Az elemzés szerint nemcsak lakásépítési kedvben, de az ingatlanárak drágulásában is Magyarország vezeti az európai uniós rangsort.
1341 építőipari céget töröltek 2016 harmadik negyedévében, ami még mindig magasnak számít az ágazat nagyságrendjéhez képest, de az előző évek azonos időszakaihoz viszonyítva már kicsit szebb a kép.
A közép- és kelet-európai gazdaságokban tavaly csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek összege, a térségen belül
a legnagyobb csökkenést Magyarországon mérték,
ahol 2,6 milliárd euróval (körülbelül 800 milliárd forint), 33,5 százalékkal csökkentek a nem teljesítő hitelek, közölte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Soha ennyien még nem várták az államtól, hogy idős korukban gondoskodjon róluk. Ugyanakkor már negyedik éve nő azoknak a száma, akiknek van valamilyen banki, pénzpiaci megtakarításuk.
A gazdasági tárca benyújtotta az Országgyűlésnek az őszi adócsomagot, amelynek
legfontosabb eleme a köztehercsökkentésen és a versenyképesség növelésén túl az adóbürokrácia csökkentése,
közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ha a javaslatot megszavazza a parlament, egyebek mellett nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, és egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is.
Drágulnak az ötös és a hatos lottó, a skandináv lottó, a Joker és a Puttó játékai,
a fogadóknak november 6-ától 250 forintot kell egy játékért fizetniük.
Az InfoRádió szerint azok, akik öthetes szelvényeket vásárolnak, már tapasztalhatták az áremelést, hiszen ezek a többszöri sorsoláson érvényes termékek már korábban, október 9-től drágultak.
Tizenkét vállalat, közte több nemzetközi csúcsmárka magyarországi képviselete és a telekommunikációs, pénzügyi, személyszállítási és ingatlanpiaci szektor regionális piacvezető cége állt Magyarország és Budapest 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázata mellé.
Visszavásárolná az állam a MÁV teherszállító cégét, amit 2008-ban adott el az osztrák szövetségi vasútnak 102 milliárd forintért. A Magyar Idők szerint magas szintű kormányzati egyeztetések folynak a Rail Cargo Hungaria – az egykori MÁV Cargo – részleges visszavásárlásáról.
Még idén benyújtja a KDNP azt a törvénymódosító javaslatát, ami garantálná a havi két szabad vasárnapot. A vasárnapi boltzár kormányzati visszavonása után is ragaszkodnak a kereszténydemokraták a mostaninál több szabad vasárnaphoz, egy szakszervezet már támogatja is.
Szatmáry Kristóf fideszes parlamenti képviselő, a Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője ugyanakkor azt mondta a Magyar Időknek, hogy még az ősszel az Országgyűlés elé kerül a Fidesz-frakció törvénymódosító javaslata, amely a kötelező vasárnapi boltzár eltörlése után az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók rendezetlen helyzetén könnyítene. Öt kérdést vizsgálnak, de
ezek közül egy sem szól arról, hogy ismét törvény korlátozza az üzletek nyitvatartási idejét.
A Világbank készített egy olyan rangsort, amelyben azt nézték meg, hogy melyik országban mennyire könnyű vagy nehéz vállalkozást indítani. A listát Új-Zéland vezeti és Szomália zárja. Magyarország a 41. helyet érte el a 190-ből.
A nagy online cégek fúzióit és felvásárlásait dollármilliárdok, bukások és hatalmas hüledezések kísérték. Hamarosan egy minden eddiginél nagyobb céges bekebelezés következhet.
Az AT&T felvásárolja a Time Warnert,
jelentette be a két cég a múlt hét végén. A mobil- és internetszolgáltató 85 milliárd dollárnyi (körülbelül 24 000 milliárd forint) készpénzt és saját részvényt adna a tartalomgyártó konglomerátumért.
Lassan már csomagolniuk kellene a Londonban is jelen lévő nemzetközi bankoknak, hiszen ekkora méretű vállalatoknál nem egy-két hét alatt szokták lezavarni a költözéseket. Márpedig nagyon úgy fest, hogy ha nem lesznek olyan alkuk, amelyek a brexit ellenére is lehetővé tennék a maradásukat, akkor mindenképpen menniük kell.
Csúnya véghez közeledik Hugo Chávez három évvel ezelőtt meghalt venezuelai elnök „szocialista forradalma”: Caracasban szerdán utcai összecsapások voltak a Chávez által utódjának jelölt Nicolas Maduro elnök hívei és ellenfelei között, és a politikai válságot az ország történelmének legmélyebb gazdasági krízise súlyosbítja.
A politikai káoszba süllyedő dél-amerikai ország az államcsőd szélén áll, és
maga a csoda, hogy még eddig fizetőképes maradt.
Venezuela óriási olajtartalékokon ül, az utóbbi másfél évtized felelőtlen és populista gazdaságpolitikájának összes hibája azonban az olajárak esése után felszínre került.
Határozatlan időre elhalasztották az unió és Kanada közt kötendő szabadkereskedelmi egyezmény aláírását, mert a belga kormány nem tudott megállapodni Vallónia tartománnyal az egyezmény elfogadásáról, azonban ezt a bejelentést követően nem sokkal sikerült megegyezni a tartománnyal.
Másfél hónappal a parlamenti választások előtt rekordsebességgel, egyhangúlag döntött a törvényhozás.
Tíz év leforgása alatt a 12-szeresére nőtt Kína külföldi befektetéseinek összege, amely már meghaladja az évi 206 milliárd dollárt, jócskán túlszárnyalva az amerikai terjeszkedést.
A gyengébb euró miatt az utóbbi időben inkább Európában vásároltak
a kínai állami hitelekkel segített nagyvállalatok, amelyek erős globális pozíciókat építettek ki a válság után. A cél, hogy az exportvezérelt és energiafüggő ázsiai nagyhatalom minél több lábon álljon, sőt még presztízsberuházásokat is kiharcoljon.