A bankok jól tennék, ha tanulnának az Amazontól

Már a rugalmasságot keressük a bankunknál is

Miért nem tudnak annyit a bankok a pénzügyeinkről, amennyit a Facebook a társadalmi kapcsolatainkról? Az eredeti vállalati struktúra elavult ezen a területen, itt az ideje elsajátítani az adatközpontú szemléletet. Nagyjából ezt a kérdést feszegeti legutóbbi blogposztjában Chris Skinner fintech-nagyágyú.

Miért nem képesek a bankok arra, amire például az Amazon? Az Amazon az adatkezelésétől az, ami. Ritkán gondolunk rá így, de a világ egyik legprofibb adatbányász-vállalata: több mint 150 millió aktív felhasználói profilt gondoz, amelyek tevékenysége 1,5 milliárd termék körül forog, ezt a katalógust heti 50 millió update éri, az adatokat pedig félóránként dolgozzák fel. Ez a rugalmasság, tempó és mélység teljesen hiányzik a pénzügyi intézetekből, mondja Skinner.

Már a rugalmasságot keressük a bankunknál is Forrás: Origo

A Facebook napi 10 milliárd frissítést lát 1,5 milliárd felhasználótól – zömmel 350 millió posztolt fotóra –, ennek 45 százaléka pozitív, azaz lájk. A Facebook a preferenciáink nagy szakértője. Tudja rólunk, kit és mit szeretünk, hogy nézünk ki, mivel foglalkozunk. Azt, amit választunk. Miért éri be a bankvilág azzal, hogy alig ismerje az ilyen döntéseinket?

A Google-t másodpercenként 40 ezer kereséssel bombázzák a felhasználók. A napi 3,5 milliárd input egyötöde olyan kérdés, amelyre korábban nem keresett rá senki.

Miért nem tud ennyire hatékonyan bánni egy bank a saját adataival?

Egyáltalán mire használja azokat leginkább?

Chris Skinner szerint alig valamire. A mesterséges intelligencia térhódításával, a megkerülhetetlen mély adatelemzéssel ennek meg kell majd változnia, mert pillanatnyilag – a szakember itt egy be nem linkelt Forrester-statisztikára hivatkozik – a vállalati adatok 99,5 százalékát nem elemzik. A bank úgy viselkedik, mint az óriásvállalatok a fénykorukban. Az impulzusokat csak megszámolni tudja, de személyre szabni nem. Semmit sem tud arról a fogyasztóról, aki kapcsolatba lép vele. Nem ad felhasználói élményt, nem tudja konktextussal gazdagítani és mélyíteni az üzleti érintkezést. Pedig az adatelemzés erre kínál lehetőséget.

A bankrendszer, csakúgy, mint egy telekommunikációs vállalat vagy hipermarket, ebből a szempontból benne ragadt a múltban, le van maradva. Szerkezetük termékcentrikus, és ez a termék jól betagozódott egy merev rendszerbe. Az említett techcégek azonban csak az adatokra koncentráltak, majd

úgy fejlődtek, ahogy azt az adatközpontú szemlélet megkívánta.

Alapítása hónapjában, 1998 szeptemberében a Google napi 10 ezer kereséssel számolt, 2006 végére ez a mennyiség egyetlen másodperc kontingensévé bővült. „A modell a platform, a kulcs a skálázás, a fókusz pedig a következetesség” – írja Skinner.

Bár a pénzügyi tranzakciókban ez olykor tetten érhető, a felhasználói adatokkal kapcsolatban általában még mindig a régi szerkezet az irányadó. Pedig mivel az adat maga a versenyszféra, vagyis a csatatér, előbb-utóbb a bankok is kénytelenek lesznek átvenni egyfajta vállalkozói szemléletet az adatstrukturálásban.