Bár az új rendszer által nyújtott adóelőnyök elmaradnak a korábbiaktól, a valós kutatás-fejlesztési tevékenység továbbra is rendkívül kedvező adózással végezhető Magyarországon - emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Nem jár kedvezmény
értékesítésével elért bevétel után. A kapott
jogdíjhoz kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény a jövőben már nem a teljes jogdíj bevétel, hanem csak a nyereség 50 százaléka után,
legfeljebb az adózás előtti eredmény feléig vehető igénybe. Azonban, ha egy vállalkozás alkalmazza a jogdíjak nyereségéhez fűződő kedvezményeket, akkor később a veszteségek 50 százalékát már nem érvényesítheti a társasági adóban.
Ráadásul a kapcsolódó adóalap kedvezményt
kizárólag olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen arányban az adóalany részt vett a szellemi tulajdon létrehozásában.
Kis könnyítés, hogy a független alvállalkozók teljesítményét bizonyos feltételekkel továbbra is figyelembe lehet venni; míg a kapcsolt vállalkozásoktól igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatások közvetlen költségei csak részben számolhatók el.
Hasonló arányosítást kell végezni a jogdíjra jogosító szellemi termék értékesítése miatt keletkezett nyereségből képzett tartalékok és a bejelentett immateriális jószág vonatkozásában is, de a jogdíj-fogalom változása miatt, ezen a területen is szűkül a kedvezmények köre.
„2021. június 30-ig tartó átmeneti időszakban azonban lehetőség van arra, hogy a jogszabály változás előtt lezárt projektek alapján
az átmeneti időszakban kapott jogdíjakra a korábbi kedvezőbb szabályokat vegyék figyelembe.
A régi és az új szabályok keveredése ráadásul meglehetősen bonyolult adózási helyzetet eredményez." – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit.
Ezzel párhuzamosan a helyi iparűzési adóban is változott a jogdíjakkal kapcsolatos szabályozás, amely azonban, nem mindenben egyezik meg a társasági adóval. A számítások előtt tehát érdemes alaposan elemezni a két jogszabályt. (További részletek az Adózásról érthetően blogban megjelent szakmai anyagokban olvashatók.)