Az állam 15 százalékkal emeli a kulturális szférában dolgozó közalkalmazottak bérét jövőre, és az emelés beépül majd a bértömegbe is – mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. A 15 százalékos illetménypótlék a garantáltbérminimum- és a minimálbér-emelésen felül jár majd.
Az emelés több mint 20 ezer főt, elsősorban könyvtárosokat, levéltárosokat, múzeumi dolgozókat érint.
A bér dolgozónként
havi bruttó 10 és 55 ezer forint között emelkedik, függően az adott dolgozó bérkategóriájától,
vagyis elsősorban attól, milyen a legmagasabb végzettsége, és mennyi ideje van a pályán. A Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Magyar Államkincstár adataira alapozva úgy számol, hogy a középfokú végzettségűek átlagosan 14 400 forintos emelésre számíthatnak, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bére átlagosan majdnem 30 ezer forinttal emelkedik.
Az államtitkár az Origo kérdésére elmondta, hogy a közmunkásokat nem számítva, a szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 191 ezer forint, ami nemcsak a magyar átlagkeresetnél alacsonyabb 40-50 ezer forinttal, de a kulturális ágazaton belül is alacsonynak számít.
Utoljára 2008-ban nyúltak hozzá ugyanis a kulturális közalkalmazottak keresetéhez,
de az is inkább kiigazításnak volt tekinthető, mint béremelésnek. Ráadásul a szocialista kormány alatt jellemzően hitelből finanszírozták a béremeléseket, most viszont a gazdaság növekedésének köszönhetően tudja a Fidesz–KDNP-kormány tudja felzárkóztatni a béreket – mondta Hoppál Péter.
Bár az emelést illetménypótlék címén kapják majd a költségvetési vagy önkormányzati intézmények kulturális dolgozói, ez beépül a bértömegbe, vagyis 2018-ban is megmarad, ez lesz a bázis a fizetések tervezett emelésénél. A kormányzat célja ugyanis az, hogy
az egész közszférában öt év alatt összesen 40 százalékkal emelkedjenek a bérek.
A béremelés fedezete
A költségvetési soron összesen 4,33 milliárd forintként szerepel, plusz a közel 1,1 milliárdos járulékterhek, vagyis összesen 5,46 milliárd forint a béremelés forrása. A kulturális szférára fordított teljes bértömeg ezzel együtt 33 milliárd forint a 2017-es büdzsében.A tárca célja az is, hogy a kulturális közalkalmazottak kiemeltebb szerepben legyenek, és béreik felzárkózzanak a többi új életpályamodellhez. Ugyanis jellemző lett, hogy például a könyvtárosok vagy a zenészek a települési könyvtárakból vagy zenekaroktól elmennek inkább iskolai könyvtárba dolgozni vagy tanítani, mivel a közel 30-35 százalékkal megemelt tanári fizetéssel jobban járnak, vagy kisebb részük külföldön vállal munkát – fejtette ki az államtitkár.
Közel 2000 kulturális területen dolgozó közmunkás tudott átlépni a munkaerőpiacra
Kulturális területen összesen már 7700 közmunkás is dolgozik, idén már a negyedik kulturális közmunkaprogram zajlik. A béremelés ugyan nem érinti a közmunkásokat – ismerte el az államtitkár –, de azt is hozzátette, hogy a kulturális területen a közfoglalkoztatottak 23 százaléka, közel kétezer ember tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ami a legjobb aránynak számít a közmunkaprogramban. Ez a 2000 ember tartós munkanélküliből lesz kereső közmunkásként, majd pedig egy újabb lépcsőfok, ha el tud helyezkedni utána – mondta Hoppál Péter. Mint hozzátette, ez jellemzően vidéken, főleg az ország keleti régióiban számít segítségnek.Az Emmi az is tervezi, hogy a 15 százalékkal megemelt bérpótlékot kiterjesszék az egyházi és civil fenntartású intézmények dolgozóira is, hiszen például egy érsekségi könyvtárban dolgozó kolléga éppen ugyanolyan szakértelemmel és végzettséggel rendelkezik, mint egy állami könyvtárban. Erről egyelőre még folynak a tárgyalások.