Az S&P 500 cégei 2017-ben mintegy 780 milliárd dollárt költhetnek sajátrészvény-visszavásárlásra, ami 30 százalékkal lenne magasabb az idei szintnél – idézi a MarketWatch a Goldman Sachs jelentésér. Donald Trump tervei ugyanis a bank szerint további lendületet adhatnak a visszavásárlásoknak.
A banknál úgy számolnak, hogy
a vállalatok összesen 2,6 ezer milliárd dollárt költenek majd el,
melynek 52 százalékát fordíthatják növekedési célokra, például kutatás-fejlesztésre, valamint felvásárlásokra és összeolvadásokra irányuló beruházások formájában. A maradék 48 százalékot részvényesi díjazásokra költhetik, visszavásárlásokon és osztalékfizetéseken keresztül.
A Goldman úgy véli, hogy a Trump adminisztráció alatt végrehajtott adóreformok arra ösztönzik majd a cégeket, hogy mintegy 200 milliárd dollárnyi külföldön tartott készpénzt telepítsenek haza a következő évben. A történelmi tapasztalatokból pedig az olvasható ki, hogy ezen összegek igen jelentős részét részvény-visszavásárlásokra fogják fordítani a társaságok – jelezték a bank elemzői.
Jövőre a cégek növekedésre fordított beruházásai 6 százalékkal 1,3 ezer milliárd dollárra emelkedhetnek – mondják a Goldmannál –, míg
a részvényeseknek visszajuttatott pénz mennyisége 19 százalékkal 1,2 ezer milliárd dollárra bővülhet.
Az energiacégeket leszámítva a vállalatok kiadásai 7 százalékkal erősödhetnek, míg az energiavállalatok csupán némi javulást mutatnak majd, ahogy az olajárak várhatóan tovább stabilizálódnak.
Ahogy pedig az Egyesült Államok GDP-növekedése 2 százalék körül lesz, az energiaszektoron kívüli vállalati profitok pedig 6 százalékkal erősödnek majd, a bank szerint továbbra is kitart a részvény-visszavásárlások és az osztalékfizetések népszerűsége.
A következő év nagy fellángolása mögött elsősorban az állhat majd, hogy Donald Trump egy egyszeri adókedvezményre tett javaslatot a hazatelepített tőkére vonatkozóan. Ennek igen komoly jelentősége van, mivel a nem pénzügyi amerikai cégek külföldön tartott készpénzállománya a Moody's szerint idén év végére elérheti az 1,8 ezer milliárd dollárt.
Hasonló akciót láthattunk 2004-ben is, amikor a társaságok 5 százalékos adókulcs mellett vihették haza a pénzüket, ami jóval kedvezőbb volt, mint a 35 százalékos felső társasági adókulcs. Az Internal Revenue Service úgy becsülte, hogy akkor 843 vállalat 312 milliárd dollárt telepített vissza az USA-ba. A listát olyan nevek vezették, mint a Pfizer, a Merck, a Hewlett-Packard, a Johnson & Johnson, valamint az IBM.
Akkor az öt vezető cég felelt a teljes hazavitel 28 százalékáért (88 milliárd dollár). Az egész folyamat sajátossága, hogy bár az eredeti cél az lett volna, hogy a vállalatok forrásokat telepítsenek vissza az USA-ba, melyek segítségével ösztönözhetik a foglalkoztatást és beruházhatnak a növekedésbe, az adatok szerint mégsem ez történt. A Szenátus 2011 októberében kiadott egy vizsgálati anyagot, melyből kiderül, hogy a cégek sokkal inkább költöttek részvény-visszavásárlásokra és osztalékfizetésekre. Mi több,
az adókedvezmény 15 legnagyobb haszonélvezője több mint 20 ezer álláshelyet szüntetett meg, és még csökkentette is a kutatásokra fordított kiadásait.
Jelenleg egyébként az Apple rendelkezik a legnagyobb, USA-n kívül tartott pénzösszeggel, ami több mint 200 milliárd dollár.
Azzal, hogy a republikánusok teljes kontrollt szereztek maguknak az Egyesült Államokban, jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy átmenjen az adótervezet. A már felvetett javaslat 8,75 százalékos adót tartalmaz a folyamatosan visszaforgatott külföldi készpénzre és 3,5 százalékosat más, adózatlan külföldi nyereségekre. A Goldman közgazdásza szerint
2017 második felében el is fogadhatják ezt az előterjesztést.
Ha pedig mindez megtörténik, akkor a vállalati hitelfelvételi tendenciák is változhatnak. Sok cég ugyanis, beleértve az Apple-t, úgy vesz fel komoly hiteleket otthon a részvény-visszavásárlásokhoz, hogy mindeközben hatalmas külföldi készpénzállománnyal rendelkezik.
Mindeközben hétfőn több társaság is bejelentett visszavásárlási terveket. A Constellation Brands például további 1 milliárd dollárral növelné a már meglévő 1 milliárdos programját, míg a Citigroup 1,75 milliárddal fokozná a visszavásárlását, 12,2 milliárdosra bővítve ezzel a teljes akciótervét. Pénteken pedig a Facebook közölte, hogy a tervei szerint akár 6 milliárd dollárig kiterjedő visszavásárlásba is foghat.