Erősebb növekedés, magasabb kockázat, és csupán alig valamivel magasabb hozamok – így lehetne röviden leírni a Goldman Sachs stratégáinak frissen kiadott jóslatát. Ezekben természetesen igen fontos szerepet játszik, hogy az Egyesült Államokban éppen rezsimváltás történik – írja a Bloomberg.
Az amerikai nagybank fölvázolta azokat a vezető témákat, melyek alapjaiban határozhatják meg a 2017-es évet.
Az idei évre vonatkozó előrejelzéséhez képest a stratégák némileg magasabb hozamokra számítanak a pénzügyi eszközök területén, mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy valószínűleg
kitart még az alapvetően alacsony hozamkörnyezet.
A globális részvénypiac tekintetében a legjobb fejlődési lehetőségekkel Ázsia (Japánt leszámítva) rendelkezik, ahol a bank csapata 12,5 százalékos hozamot vár, szemben az idei 3,8 százalékkal. A részvénypiaci spektrum másik végletét Japán adja, ahol a Topix indextől mínusz 3,7 százalékos hozamot jelez előre a stáb az idei évre vonatkozó 5,2 százalék ellenében.
Donald Trump megválasztott elnök a november 9-én tartott győzelmi beszédében sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a fiskális élénkítésekre, mint a korábban felkapott kereskedelmi protekcionizmusra vagy a bevándorláspolitikára. Ez pedig
felélénkítette a befektetők kockázati étvágyát,
ahogy egyre többen kezdtek a pánik helyett a várt élénkítés következményeire fókuszálni.
A költségvetési stimulus lehetőségének pozitív piaci megítélése annak tudható be a Goldman szerint, hogy a befektetők ki vannak éhezve a növekedésre. Nem véletlen, hogy rendkívül gyorsan meg is változott a piac narratívája Trump elnökségéről, és a „bizonytalanságot" pillanatokon belül fölváltotta a „növekedés" hívószava.
A Goldman elemzői úgy látják, hogy a média aggodalmai erősen eltúlzottak azzal kapcsolatban, hogy Trump azonnali kereskedelmi háborúkat robbanthat ki a beiktatása után. A stratégák szerint ugyanis
egyelőre nincsenek ilyen jellegű veszélyek a horizonton.
Mi több, – teszik hozzá – a Trump által esetlegesen bevezetett büntetővámok feltehetően ugyanolyan pragmatikusak lesznek, mint Barack Obama kormányzása alatt, csupán az azokat övező retorika lesz keményebb.
A feltörekvő piaci eszközök igen súlyos csapásokat szenvedtek el az amerikai választások óta, ahogy az USA állampapír hozamai emelkedni kezdtek. Ez pedig azt eredményezte, hogy a befektetőknek egyre kevésbé kell a kockázatosabb feltörekvő területekre merészkedniük a hozamokért. Ráadásul a beharangozott amerikai protekcionista politika még a növekedési kilátásokat is rombolja a feltörekvők között.
A befektetők pedig a lábaikkal szavaztak, és tömegével kezdték maguk mögött hagyni a feltörekvő piaci részvény- és kötvénypiaci tőzsdén kereskedett alapokat. Mindazonáltal a Goldmannál úgy számolnak, hogy a terület gyengülése nem tart ki hosszú távon. Hangsúlyozzák, hogy amint az erősebb amerikai növekedés magasabb amerikai kamatokkal párosul majd, úgy
végső soron a feltörekvő eszközök is izmosodni fognak.
A világ második legnagyobb gazdasága kiemelt témát jelentett Trump számára a kampánya során, ahogy
a megválasztott elnök rendszeresen támadta Kínát, amiért manipulálja a fizetőeszközét.
Az elmúlt időszakban Peking egyébként inkább mesterségesen erősítette, mintsem gyengítette volna a jüant, tömegével használva föl a devizatartalékait a védelem érdekében.
Mindazonáltal a Goldman úgy számol, hogy a 2015 augusztusában kezdődött meglepetésszerű leértékelés utáni jüangyengülés 2017-ben is kitart majd. A bank szerint 12 hónapos távlatban a 7,30-as szinten mozog majd a dollár/jüan árfolyam, amely bár jócskán meghaladja az előremutató piaci árazást, a stratégák meglátása szerint fedezéket jelent majd a Trump által kiváltott esetleges kockázatokkal szemben is.
A következő időszak a jegybanki politikákban is változást jelenthet. A Goldman szerint erre a japán központi bank hozamgörbe-kontrollja a legjobb példa, amely azt mutatja, hogy a monetáris politikák egyre inkább elmozdulhatnak a rövidebb távú banki hitelezések élénkítésének irányába. Ez azért izgalmas – teszik hozzá –, mert
a jobban célzott jegybanki ösztönzések sokkal hatékonyabban tudnák segíteni a gazdaságokat,
elkerülve számos, a „hagyományos" mennyiségi lazításokból származó mellékhatást.
Mindeközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednek is reagálnia kell majd, ha Donald Trump valóban kemény fiskális élénkítésbe kezd. A bank szerint ugyanis amennyiben megvalósul egy masszív stimulus 2017-ben, a Fednek szinte kötelező lesz erre a pénzügyi kondíciók lazításával válaszolnia. Ezt a reakciót azonban a Goldman stratégái nem veszik biztosra a következő évben, tekintettel a dollár és az USA állampapírhozamainak közelmúltbéli erősödésére.
Míg az elmúlt években az S&P 500 index vállalatai a profitok terén gyakran lenyomták az elemzői várakozásokat, bevételi fonton igen komoly problémák voltak. A Goldman szakértői azonban most úgy számolnak, hogy jövőre
az amerikai vállalati szektor kiemelkedhet a „bevételi recesszióból".
A megszilárduló globális gazdaság, illetve az olajárak felemelkedése a februári mélypontokról egyaránt pozitív képet vetítenek előre a vállalati bevételek tekintetében.
Ezzel párhuzamosan a banknál a makrogazdasági háttér szerény javulása mellett 116 dolláros működési egy részvényre eső nyereséget (EPS) várnak az S&P 500 cégeinél 2017-re, ami 10 százalékos erősödést jelentene. A mutatótól pedig az év végére a 2200-as szint elérését várják.
Noha Trump megválasztása óta egyre több elemzés jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy a tervezett fiskális élénkítések felpörgethetik az amerikai inflációt, a Goldman szerint jövőre ez nem csupán az Egyesült Államok ügye lehet.
A pénzintézet stratégái azt vetítik előre, hogy
jelentős pénzügyi stimulusok jöhetnek az USA mellett Japánban, Kínában és Európában is,
melyek fokozhatják az inflációs nyomást ezen gazdaságokon. Mindemellett viszont – teszik hozzá – a jegybankok engedhetik is kissé túlszaladni az inflációt a meghatározott célokon, mivel az árnyomások már hosszú ideje a kijelölt célok alatt teljesítenek.