A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) még a digitalizációs folyamat elején tartanak CIB Bank és a TNS Hoffmann reprezentatív kutatásának eredményei szerint: jelenleg a megkérdezettek mindössze
7 százaléka tartja cégét digitálisan fejlettnek,
25 százalék ugyanakkor már komoly lépéseket tett a digitalizáció területén. Ezeket a CIB Stafétabot kutatás a befutottak kategóriába sorolta - mondta el Orbán Gábor, a TNS Hoffmann kutatási vezetője a kutatás eredményeit ismertető tájékoztatón..
Rövid távra terveznek a cégek
Az elmúlt években folyamatosan nő azon vállalkozások aránya, amelyek stratégiát készítenek: míg két éve még csak a felmérésben megkérdezett vállalkozások 84 százaléka válaszolt e kérdésre igennel, 2016-ban ez az arány már elérte 92 százalékot. Tény ugyanakkor, hogy ez egyelőre igen rövid távot jelent: a cégek harmada maximum az adott évre gondol előre. Egy-két évben már 40 százalék, 3-5 évben 20, 5 éven túl mindössze 7 százalék tervez.A megkérdezettek 41 százalékának - bár még nem lépett nagyot ezen a területen, de - komoly tervei vannak, ezeket a cégeket a törekvő csoportba sorolták. A felmérésben megkeresett cégeknek nagyjából harmada nyilatkozott úgy, hogy várhatóan hosszabb távon sem tudnak majd lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal, a lemaradó kategóriában maradnak várhatóan.
A többség gyors fejlődést tervez a területen:
két év múlva tízből három, tíz éves időtávon pedig már tízből hat vállalkozás látja magát digitálisan érettnek. Érzik továbbá a terület fontosságát is a vállalkozások: a cégek negyede például kifejezetten a siker kulcsának tekinti a digitalizációt, összességében pedig a cégvezetők 48 százaléka jelölte meg a sikeres vállalkozások ismérvei között ezt a tényezőt.
A digitalizációs felkészültség alapján látható különbségek mutatkoznak a vállalkozások között regionális, illetve tevékenységi kör szerinti bontásban is. A magukat befutott kategóriába soroló vállalkozások 59 százaléka a közép-magyarországi régióban működik, miközben a válaszadók csak felének székhelye található ebben a régióban.
A tevékenységi köröket illetően a kereskedelem vezet: itt 29 százalék a befutottak aránya, míg az ipari és mezőgazdasági szektorban működők körében a legalacsonyabb, 21 százalék ez az arány.
Arról, hogy a fejlődés mely területeket érinti a leginkább, viszonylag egyértelmű volt a kép: a vállalatvezetők 90 százaléka a pénzügyet jelölte meg. Az értékesítésben 70, a gyártásban viszont csak 42 százalék ért el eredményeket a digitalizáció területén.
A pénzügyi terület hangsúlyos szerepe a kutatás készítői szerint is azt mutatja, hogy a cégvezetők szerint
a digitalizációnak nem csak kifelé van jelentősége, hanem a belső folyamatokat tekintve is: az átláthatóságot jelenti, a belső rend eszköze.
A pénzügy ebben az első lépés, hiszen az minden vállalkozás működésének a szerves és alapvető része.
A felmérésben 300 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégeket kérdeztek meg. A 600 fős mintát véletlenszerűen választották ki, ügyeltek azonban arra, hogy az reprezentatív legyen. A cég döntéshozóival telefonon vették fel az interjút.