Nemzetközi összehasonlításban nem áll túl jól Magyarország a pénzügyi műveltség terén, a 22. helyre kerültünk az OECD 29 országra kiterjedő kutatásában. A felmérésben csaknem 52 ezer felnőttet kérdeztek meg 2015-ben a pénzügyi tudásukról, szemléletükről és magatartásukról. A három témakörben legfeljebb 7, 9, illetve 5 pontot, vagyis
összesen 21 pontot lehetett elérni, ebből Magyarország 12,4-et szerzett.
A legjobbnak Franciaország (14,9 pont), Finnország (14,8) és Norvégia (14,6) bizonyult, a vizsgált országok átlaga pedig 13,2 lett.
A pénzügyi ismeretekre vonatkozó hét kérdésre csupán a magyarok 15 százaléka válaszolt hibátlanul.
Legalább öt jó választ 60 százalék adott, ami közepes teljesítménynek számít.
Az OECD-országokban átlagosan 63 százalék volt ez a szám. Volt viszont olyan feladvány, amelyre a magyarok háromnegyede rosszul válaszolt. Ez tömören így szólt:
Tegyük fel, hogy 100 forintot olyan bankbetétbe tesz, amelynek éves kamata 2 százalék, és semmilyen költség nem terheli. Mennyi pénze lesz 5 év múlva, ha addig nem nyúl a számlához?
A magyar válaszadók 24 százaléka tudta, hogy az első a helyes válasz. Voltak azonban olyan országok, amelyek hozzánk képest kétszer olyan jól teljesítettek a kamatos kamatra vonatkozó kérdésben: norvégok 58, a hollandok 56 százaléka válaszolt helyesen, az országok átlaga pedig 30 százalék volt.
Mégis, a pénzügyi ismeretekben nem vagyunk komoly lemaradásban a több országhoz képest, a pénzügyi szemlélet és magatartás terén viszont kimondottan rosszul állunk. Ezekben mérték a legnagyobb eltérést:
A pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozó Pénziránytű Alapítvány értékelése szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztése nem korlátozódhat az alapinformációk átadására, hiszen az ismeretek terén nem vagyunk jelentős lemaradásban. Ezért az elméleti képzés mellett a gyakorlati ismeretekre és azok alkalmazására kell hangsúlyt fektetni.
A GfK egy 2016-os kutatása szerint a pénzügyi műveltség terén az életkornak nem, ám a végzettségnek és a lakóhelynek döntő szerepe lehet. Az elemzésben az szerepel, hogy
a magyar felnőttek egyharmada nem tartja magát pénzügyi kérdésekben tájékozottnak,
és ugyanekkora arányban nem ismeri ki magát a pénzügyi termékekben.
Négyből egy megkérdezett azt mondta, nem bízik a bankokban, és a lakosság negyede ért azzal egyet egyértelműen, hogy inkább otthon tartja a pénzt, mert ott nagyobb biztonságban van, mint a bankoknál. Pénzügyi tudatosság szempontjából azonban az emberek megosztottak. A kutatás alapján felállított
öt csoportból a két legnagyobbat a két véglet alkotja:
27 százalék a haladó megtakarítók tábora, míg 24 százalék a pénzügyi ismeretek szempontjából tájékozatlanok aránya.
Pár hete bejelentették, hogy átfogó nemzeti stratégia készül a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodás érősítése érdekében. Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett azzal indokolta az intézkedést, hogy a lakosság harmada még mindig otthon tartja a pénzét, 44 százalék pedig nem ismeri a befektetési formákat.