„A magyar nagyvállalatoknál jellemzően néhány százmillió forint az eseménymarketingre elköltött éves keret, de évről évre emelkedik az összeg” – mondta a hazai helyzetről Duca Andrea, a HD Group ügyvezető partnere, a Budapesti Metropolitan Egyetem event marketing oktatója. Szerinte leginkább a nagyvállalatok költenek eseményekre, a bővülő piac pedig azzal a megváltozott fogyasztói attitűddel magyarázható, amely
a vásárlást egyre inkább a márkához fűződő érzelmi kapcsolatra építi.
Az eseménymarketing az elmúlt 20 évben iparágat váltott: míg korábban a szórakoztató szektorba sorolták, ma egyértelműen a kommunikációs ipar részévé vált.
A szegmens hazai bevételeiről eddig nem készült összesítés, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége ezt a jövő évre tervezi. A pontos kimutatás azért nehéz, mert bizonyos költések több szereplőnél is megjelenhetnek: magánál a cégnél, az eseményt szervező ügynökségnél, illetve a szolgáltató partnereknél (a cateringet végző cégnél vagy a helyszínt biztosító szállodánál).
Az azonban látszik, hogy nincsenek a piacon 10 milliárdos árbevételű ügynökségek, a legnagyobbak is egymilliárd forint körüli éves árbevételt tudnak elérni. Ezen a piacon nem az ügynökségek a nagy foglalkoztatók, a legnagyobbak is maximum 20 fős csapattal dolgoznak.
Az eseménymarketing lényege, hogy a nagy költséggel és olykor bizonytalan eredménnyel járó hirdetések helyett célzottabb és
személyesebb módon mutassanak be egy terméket vagy szolgáltatást.
Megérezni és megfogni – ez a legfontosabb, illetve az, hogy a megismerés élménnyel járjon. Tipikus példa erre egy autó kipróbálása vagy egy koncert. Az esemény nemcsak vásárlásra ösztönöz, hanem hozzájárul a márkához fűződő érzelmi kapcsolat kialakulásához, továbbá ajánlásra, a megosztásra ösztönöz a közösségi médiában, így a rendezvény hatása megsokszorozódik.
Az EventTrack 2016 című felmérés szerint a vásárlók
„Van, amire nincs is más hatásos eszköz, mint az eseménymarketing, és a belső kommunikáció pont ilyen” – mondta Duca Andrea.
Ahelyett, hogy a szétküldenek egy hírlevelet a kollégáknak, sokkal jobban be lehet vonni a dolgozókat egy eseménnyel,
ami akár abban is szerepet játszhat, hogy egy cég hosszú távon meg tudja tartani a munkatársakat. Ennek érdekében arra is vannak megoldások, hogy a rendszerint unalmas vállalati évértékelőket miként lehet szórakoztató, de egyúttal informatív formában megrendezni.
Szerveztek olyan céges évzáró eseményt, ahol a zenekar és a fellépők mellett ragaszkodtak ahhoz, hogy a vezetőség is beszámoljon az elmúlt évről. Végül egy amerikai tévéshow mintájára, egy műsorvezető kérdezte őket kötetlen formában az eredményekről, a dolgozókkal való együttműködésről.
A marketingszakember szerint a gazdasági válságban
sok vállalatnál elmaradtak a karácsonyi vagy év végi rendezvények, de ezek megint népszerűek lettek.
A másik jellemző trend az eseménymarketing világában az edutainment, vagyis az oktatás szórakoztató formában. Volt olyan rendezvény, ahová mintegy ezer céges vezetőt vártak, és a terv az volt, hogy egy inspirációs előadót hívnak. Végül ahelyett, hogy egy coach tartott volna prezentációt,
egy karmester beszélt a karmesteri típusokról.
Bemutatta az egyes stílusok előnyeit és hátrányait, miközben a jelen lévő vezetők is magukra ismerhettek.
Az eseménymarketing költségei nagyon széles skálán mozognak. Duca Andrea szerint a legalacsonyabb ár, amivel a piacon találkozni lehetett, résztvevőnként ötezer forint volt, ami a helyszínbérlést, az ételt és italt, valamint a hangosítást tartalmazta. A kiadás ugyanakkor elérheti az akár 150 ezer forintot is fejenként, ebbe az összegbe már egy színvonalas szálloda, változatos program, komolyabb fellépő és akár ajándék is belefér.