Nem bízik az átutalásban? Másodpercek alatt talán majd fog

bankjegy bankjegytömb húszezres  papírpénz pénz 
pénzátutalás bankszámla bank számla pénz fizetés utalás készpénzhasználat
Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
Európában néhány országban már működik az azonnali utalás elektronikus úton, vagyis néhány másodperc után felhasználhatóvá válik például egy autó vagy egy lakás eladása után a számlán jóváírt pénzösszeg. Jelenleg még kuriózum ez a lehetőség, de pár év múlva már Európa nagyobbik felében elterjedt lesz. Magyarországon 2019 második fél évétől tervezi bevezetni a jegybank 10 millió forintos értékhatárig. De hogyan is működik majd?
Vágólapra másolva!

Már szinte alapkövetelmény az információtechnika minden területén a valós idejű kommunikáció, ugyanakkor éppen a pénzügyi tranzakcióknál tapasztalható egy globális szintű lemaradás. A fejlettebb pénzpiacú országok nagy részében is egy-két óra kell, míg az elektronikusan elutalt pénz megérkezik a címzett számlaszámra, Angliában, Svédországban, Dániában és Lengyelországban azonban már jelenleg is működik az azonnali teljesülést és jóváírást lehetővé tevő rendszer.

A technológia évek óta adott a bevezetéséhez, de a kiépítés költségei mostanra váltak üzletileg is jól tervezhetővé. Ugyanakkor a bankokat egyre szorítja a versenyhelyzet is, mert a különböző nagy online szolgáltatók – mint például a Google, az Apple vagy akár startup cégek – saját, azonnali fizetést lehetővé tevő szolgáltatásai egyre népszerűbbek. A fejlesztésben élen járó Egyesült Királyságban – ahol egyébként az elektronikus vásárlások felét már PayPal-rendszerben bonyolítják – éppen

a bankok kezdeményezésére, önkéntes csatlakozással történt az utalások azonnali jóváírását lehetővé tevő technikai rendszer kiépítése.

Leginkább mobilalkalmazásoknál vagy online vásárlásoknál használják magánszemélyek, de hamarosan akár a fizikai vásárlásoknál is kiválthatja a készpénz, sőt a bankkártya használatát.

Ahány bank, annyi szokás

Magyarországon az a tapasztalat, hogy a bankok nem ennyire kezdeményezőek, ezért a jegybanknak kell kezdeményeznie ennek az új szolgáltatásnak a bevezetését, és megteremteni az azonnali fizetéshez szükséges központi infrastruktúrát – mondta az Origónak Varga Lóránt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. Hasonlata szerint ezt a bonyolult technológiai hátteret úgy lehet elképzelni, mint egy okostelefont, amelyet megtervez a gyártó, de azt, hogy a képességeit, lehetőségeit hogyan használják ki, illetve mennyire lesz sikeres, nagyban függ a különböző szolgáltatók által fejlesztett kiegészítő alkalmazásoktól is.

Két óra lefaragása a szintidőből három év alatt

1994-ben vezették be Magyarországon az éjszakai bankközi elszámolási rendszert, amely révén az átutalások zömében egy nap alatt teljesültek, a reggeli nyitáskor írták jóvá az előző napi tranzakciókat. (A csoportos beszedések a mai napig ebben a szisztémában bonyolódnak.) Majdnem 20 évet, 2012-ig kellett várni, hogy a napközbeni elszámolásra térjenek át a bankok az MNB jelentős ráhatására. Ekkor a jegybank legfeljebb négyórás teljesítést írt elő az átutalásoknál. Ezt már röpke három év alatt sikerült letornázni bő egy órára azzal, hogy naponta öt helyett tíz elszámolási ciklusra állt át a rendszer. Ehhez képest azonban az azonnali utalásra való átállás 2019-ben még jelentősebb technikai és anyagi beruházás lehet, mint a napközbeni elszámolásra való átállás volt 2012-ben.

Jelenleg több banknak, pénzpiaci szereplőnek vannak saját, innovatív alkalmazásai, ám ezekkel az a baj, hogy csak az adott szolgáltató – pénzintézet, mobilcég – ügyfelei számára elérhetők. Ilyenek például a különbözőt mobiltárca- és egyéb mobilfizetési szolgáltatások, amelyeknél elég csak a telefonszám az online vásárlásnál, fizikai vásárlásnál pedig elég az okostelefont a paypass-kártyaolvasóhoz érinteni; vagy ilyen az „e-money” szolgáltatás is, amelynél egy elektronikus számlát kell létrehozni átutalással, és utána ez megkönnyíti az online vásárlások, tranzakciók teljesülését. Ha azonban

egy ügyfél az ilyen és hasonló szolgáltatásokat igénybe akarja venni, rendszerint mindegyiket külön-külön kell megrendelnie,

és jellemzően csak akkor tudja használni, ha az üzleti partnere is regisztrált a szolgáltatónál.

Több elektronikus fizetési szolgáltatás is elérhető már jelenleg is, de az alaprendszerek nem könnyen átjárhatóak egymás között 123RF

Az a központi alap-infrastruktúra, amelynek kiépítését 2019 második felére tervezi a jegybank, és amely lehetővé teszi az azonnali utalást, egységes technikai szabványok és üzleti szabályok alapján működik majd, és bármelyik pénzintézet hozzáférhet. Minden, a fizetések kezdeményezésénél használt adatnak – például QR-kódnak vagy az erre képes okostelefonok NFC-alapú kommunikációjának – egységes szabványokon vagy nyílt, bárki által szabadon megismerhető technikai megoldásokon kell alapulnia.

Minden bankszámlához tartozna a központi rendszerben másodlagos azonosító, például telefonszám, e-mail-cím,

amelyet az ügyfeleknek elég lenne egyszer regisztrálniuk – bár a kör később is bővíthető lenne –, és ettől kezdve a másodlagos azonosító megadása is elég a pénzátutalásnál. (Ez persze azt is jelenti, hogy egy számlához több másodlagos azonosító is tartozhat, de egy azonosítóhoz csak egy számla.) Ez egyben azt is lehetővé tenné, hogy fizikai vásárlásnál se legyen szükség készpénzre, de még bankkártyára sem: például egy mobillal megérintett kártyaolvasó vagy egy QR-kód telefonba való beolvasása a telefonszám alapján azonosítja a számlánkat, és megtörténhet a tranzakció bármelyik irányba.

Hogyan működne?

Jelenleg a banki átutalások teljesülésére legfeljebb négy órát ír elő a jogszabály. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy – mivel napközben öt helyett tavaly óta már tíz elszámolási ciklussal működik a magyar bankközi elszámolási rendszer (BKR) – átlagosan

egy, egy és negyed óra alatt jóváírva megérkezik az átutalt pénzösszeg

a címzett bankszámlájára.

2019-től azonban minden belföldi, elektronikus – tehát kézi feldolgozást nem igénylő, például nem papíralapú – forintátutalás 10 millió forintos összeghatárig automatikusan az azonnali elszámolási rendszerben zajlik majd. (Kivételt képeznek a csoportos beszedések.)

  • 5 másodperc alatt értesítést kell küldjön a címzett számlát vezető bank az átutalt összeg megérkezéséről, vagy arról, hogy a jóváírást elutasítja. Az öt másodperces időhatár független a fizetési láncban részt vevő szereplők számától.
  • Ha a fizetési lánc valamelyik másik tagjánál elakad az elektronikus utalás, 20 másodperc után az ügyletet vissza kell utasítani, és erről tájékoztatást kell kapnia a fizető félnek. (Így a fizető fél nem marad bizonytalan például egy fizikai vásárlásnál, hogy a pénzt akár sokkal később le fogják-e vonni a számlájáról.)
  • Azonnali utalásra akár éjjel is lehetőség lesz, mert a rendszer 24 órában működik majd. Az azonnali fizetési műveletek szempontjából minden naptári nap munkanapnak számít, és egyben az irányadó kamat kiszámításának a napja is (forintátutalás érkezhet devizaszámlára is, de fordítva nem). Az elszámolás szempontjából a napi zárás időpontját egységesen határozzák majd meg.
  • A rendszer feltehetően támogatná az elektronikus számlázást és az elektronikus meghatalmazás kezelését is – legalábbis a piaci szereplők többsége ezt javasolta a jegybanknak az egyeztetéseken.

Az ügyfél öt másodperc után akár azonnal el is költheti a számlájára megérkező pénzösszeget. Tízmillió forint feletti utalásokat is el lehet majd indítani az azonnali rendszerben, de ezt már nem lesz kötelessége a címzett bankszámla vezetőjének feltétlenül fogadni. Az MNB tervei szerint azonban

a tízmilliós összeghatár a rendszer bejáratása után megemelhető lesz,

ha a piaci szereplők is egyetértenek vele.

Akár 100 milliós értékhatárt is meg lehetne határozni a jegybank likviditási szimulációi szerint – mondta Varga Lóránt arra a kérdésre: nem fordulhat-e elő, hogy azért nem tud azonnal utalni valaki például egy több munkaszüneti napból álló hosszú hétvégén, mert elfogy a bankja előre elhelyezett fedezete a jegybanki számláján. (Munkaszüneti napokon a VIBER, a bankok közti valós idejű bruttó elszámolási rendszer nem működik.) Elvileg jelenleg is előfordulhat ilyen, de ennek a gyakorlati esélye szinte nulla a pontos likviditási kalkulációk miatt. A szakember azonban hozzátette, hogy például hétvégi időszakra lehetővé teszik a pénzintézeteknek, hogy teljes likviditásukat időlegesen „betegyék” a rendszer mögé fedezetnek, majd a hétfői munkakezdéssel kivegyék.

Sok készpénzt használunk

Bár az elektronikus pénzforgalmi tranzakciók száma és értéke is folyamatosan emelkedik, Magyarországon még mindig viszonylag magas az európai országok átlagához képest a készpénzhasználat, a jegybank ennek visszaszorulását várja elsősorban az azonnali utalás bevezetésétől a piaci élénkítés mellett.

A forgalomban lévő készpénz egyre növekvő mennyiségének több oka van: a bankolás dráguló költségei például a bankadó vagy a tranzakciós illeték miatt, a szinte nullára csökkenő kamatszint a világgazdasági deflációs folyamatok miatt, és a magyarok alapvető bizalmatlansága az elektronikus fizetési módokkal szemben.

Az azonnali utalási rendszerről zajló egyeztetések során például a piaci szereplők szorgalmazták a tranzakciós illeték állami szabályozásának megváltozását,

hogy az azonnali utalás versenyképes lehessen a bankkártyahasználattal – írta a MNB minap kiadott, az egyeztetések eredményét összefoglaló közleményében.

Egyre többe kerül az államnak a sok készpénzhasználat Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Bár a 2013-ban bevezetett illeték mértékét a bankok nagy részben áthárították az ügyfeleikre, de próbálták őket az elektronikus vásárlás felé terelni, így például a bankkártyás fizetés után jellemzően nem számolják fel az illetéket. Ugyanakkor a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőség 2014-es bevezetése óta egyre növekszik az átlagosan felvett készpénz mennyisége, de a banki ügyfelek díjterhelése nagyjából azonos szinten maradt:

átlagosan egy magánszemélynek havi 1600-1700 forintjába kerültek a bankköltségek 2015-ben.

Az elektronikus fizetéssel szembeni jelentős bizalmatlanság egyre csökken Magyarországon, de bankkártyát vagy egyéb elektronikus módokat még mindig fele olyan arányban használunk fizetésre, mint az Európai Unió országainak átlaga, és a közüzemi számláinknak csak a harmadát fizetjük elektronikusan, míg az EU-ban ez az arány már kétharmadnál is magasabb.

Elektronikus vásárlások aránya az éves lakossági fogyasztáshoz
képest (%)
A számlabefizetések becsült összegéből az elektronikus úton történő csoportos beszedések aránya (%)
2012 11,8 23,5
2013 13,0 24,3
2014 14,9 25,4
2015 17,5 33,6

A bankkártyahasználat azonban az elmúlt néhány évben jelentősen megugrott, különösen az érintéses kártyáké. Idén július és szeptember között a tavalyi azonos időszakhoz képest 20 százalékkal nőtt a kártyás vásárlások száma, összértékük pedig 23 százalékos növekedést mutat. A kártyás vásárlási forgalom több mint fele már érintéssel történt az idei harmadik negyedévben.

Ugyanakkor még mindig

gyakori probléma, hogy hiába szeretne elektronikusan fizetni a vásárló, nincs rá lehetőség.

Például kiskereskedőknek sokszor nem éri meg kártyaelfogadó terminált üzemeltetni, mert 1-2 százalékot minden vásárlásból elvisz kereskedői jutalékként a szolgáltató. Például ilyenkor is jól jönne az azonnali utalás lehetősége. Ugyancsak kiválthatja a készpénzforgalmat, ha pár másodpercen belül megérkezik a számlára az átutalt pénz, például egy autó- vagy lakásvásárláskor a foglaló letételénél, de például a kisvállalkozói szektort nyomorgató körbetartozások mértékét is csökkentheti.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!