Az elemzők nagyjából egyetértenek abban, hogy az amerikai és az európai politikai változások arra kényszerítik a fiskális és a monetáris döntéshozókat, hogy teljesen átrendezzék a prioritásokat a világgazdaságban. Ez pedig igen jelentős változásokat hoz majd azon befektetőknek, akik hozzászoktak a válság utáni piaci állapotokhoz – írja a MarketWatch elemzése.
Noha a jegybankok idén élen jártak a világpiacok alakításában, a 2016-os év nagy tanulsága, hogy
a válság utáni monetáris politikák sokkal inkább a befektetési eszközöknek, mintsem a reálgazdaságoknak kedveztek
– mondta a JPMorgan európai részvénypiaci elemzője, Mislav Matejka. Ebből adódóan a monetáris lazításról egyre inkább áttevődik a hangsúly a fiskális élénkítésre, illetve az infrastrukturális beruházásokra. Valószínűleg ez lesz a jövő év legnagyobb sztorija – hangsúlyozta Matejka.
És éppen ez az a pont, ahol a történet érdekessé válik a befektetők számára. Véget érhet ugyanis az alacsony kamatok korszaka, amely elsősorban a kötvénypiacnak kedvezett. Új lendületet kaphatnak viszont a részvények, melyek jelentősen profitálhatnak a gazdasági növekedésből és a magasabb kamatszintekből. A kötvényárak a hozamokkal ellentétesen mozognak, vagyis a kötvénypiac gyengülésével a hozamok emelkednek.
Ez a forgatókönyv különösen kedvezhet a bankpapíroknak, mivel a magasabb kamatok következtében a pénzintézetek többet tudnak felszámolni a hosszú távú hitelekért, aminek következtében hatékonyabban tudják finanszírozni magukat rövid távon.
Matejka jelezte, az elmúlt 6-7 évben azok az alapmenedzserek tudtak felülteljesíteni a piacon, akik az osztalékhozamú részvényekre fókuszáltak, melyek mögöttt a vállalatok az erős cash flow mellett biztonságot és átláthatóságot is fel tudtak mutatni. Ilyenek voltak a telekommunikációs, az ingatlan- vagy a közüzemi szektor részvényei, melyek
korlátozott növekedési kilátások mellett osztalékhozamot nyújtottak, ami igencsak vonzó volt egy alapvetően alacsony hozamkörnyezetben.
Ha azonban a helyzet a fentiek szerint változik, akkor a biztonságosnak tekinthető részvények felől elmozdulás várható a magasabb infláció idején felfutó területek felé, melyek közül kiemelkedik a pénzügyi szektor. Ráadásul ez változás az elmúlt 2-3 hónapban már el is kezdődött a felszín alatt, és Matejka szerint csak folytatódni fog.
Ezt támasztja alá, hogy a pénzügyi cégek papírjai szárnyalni kezdtek Donald Trump megválasztását követően, ahogy a befektetők arra kezdtek fókuszálni, hogy Trump pénzügyi élénkítést, illetve alacsonyabb adókat ígért. Egy ilyen kombináció ugyanis
tipikusan felnyomja az inflációt és magasabb kamatszinteket eredményez.
Mi több, Trump ezzel együtt a Wall Street szabályozását is felülvizsgálná, és várhatóan enyhítené azt.
Ennek eredményeként az SPDR S&P Bank ETF több mint 24 százalékot erősödött az amerikai elnökválasztás óta, míg a Stoxx Europe 600 Banks Index 15 százalékot emelkedett. Nem mellékesen a JP Morgan (csakúgy, mint a Citigroup) elemzői úgy számolnak, hogy a menetelés továbbra is kitart majd. Hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi szektor tekintetében a kulcs a kamatokban rejlik. Amennyiben ugyanis a kamatszintek emelkednek, úgy a bankpapírok lesznek az új környezet egyik legnagyobb nyertesei.
Mindennek ellenére komoly kockázatok is terhelik a fenti pozitív előrejelzést. Jóllehet a brexit és Trump megválasztása segíthetik a részvényeket, az ezen eseményekhez vezető társadalmi elégedetlenségek
akár sokkhatást is előidézhetnek a pénzügyi rendszerben.
A jövő évben Franciaországban és Németországban is választások lesznek, melyek következtében sokak szerint felerősödhetnek populista hangok Európában. A Citigroup elemzői pedig úgy látják, ha ez bekövetkezik Franciaországban a szavazás után, az már sokkal kevésbé lesz piacbarát, mint a brexit vagy Trump megválasztása volt.