Az idei év különösen nehéz az európai bankrendszer számára. Miközben a legutóbbi bizonytalanságot a brexit körüli aggodalmak keltették, a gyenge gazdasági kilátások, illetve a negatív kamatok is súlyos teherként nehezednek a pénzintézetek nyereségességére.
Az európai nehézségeket jól mutatja, hogy a Stoxx 600 indexen belül a bankszektor több mint 20 százalékot eshet ebben az évben – idézi a CNBC JPMorgan Asset Management elemzőjét. Ha ez összejön, úgy az idei lenne a legrosszabb év az európai bankszektor számára az eurózóna adósságválságának 2011-es mélypontja óta.
A JPMorgan elemzője szerint azonban nem kell tragédiára számítani az európai bankrendszerrel kapcsolatban. Alex Dryden hangsúlyozta, jóllehet a részvényárfolyamok meredeken süllyedtek és számos spekuláció lát napvilágot a régió pénzintézeteinek válságáról, ha jobban megnézzük a bankok mérlegeit, azok
inkább megnyugvásra, mint pánikra adnak okot.
Ráadásul a pénzintézetekkel összefüggő biztosítások árai sem érik el az eurózóna válságának mélypontján látott szinteket. Mindez pedig arra utal – jegyzi meg Dryden –, hogy az európai bankok jelentős lépéseket tettek azért, hogy megerősítsék a helyzeteiket a válságot követően.
Noha az olyan európai bankok, mint a Deutsche Bank vagy a Barclays a vártnál jobb eredményekről számoltak be a harmadik negyedévre vonatkozóan, az utolsó három hónap teljesítményeivel kapcsolatban továbbra is igen komolyak az aggodalmak. Igencsak más azonban a helyzet az Egyesült Államok nagy bankjaival, melyek szintén a vártnál jobb számokat tettek közé.
Az alapvető különbséget az jelenti, hogy a kamatkörnyezet sokkal kedvezőbb az amerikai pénzintézeteknek – mondja a Think Markets UK piaci elemzője, Naeem Aslam. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis a várakozások szerint idén még kamatot fog emelni, ami jó hír az USA bankjainak. Ezzel szemben
Európában nem látszik, hogy a közeljövőben bármikor is sor kerülhetne kamatemelésre.
Nem mellékesen pedig az európai bankok számára a strukturális reformok még mindig fontos kérdést jelentenek. Aslam szerint ugyanis ha megnézzük a toxikus eszközök állományát az európai pénzintézeteknél, továbbra is komoly mennyiséget találunk, noha mára komoly leépítések történtek. Ezzel párhuzamosan viszont az USA bankjai igen erős mérlegekkel bírnak és sokkal jobb helyzetben is vannak.
A két bankrendszer közti különbséget hangsúlyozta legutóbbi Globális Pénzügyi Stabilitási jelentésében a Nemzetközi Valutaalap is (IMF). A szervezet szerint az európai befektetési bankok eladósodottsága sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint az amerikai társaik esetében, és az öreg kontinens pénzintézeteinél sokkal égetőbb szükség van a mélyszerkezeti reformokra.
Az IMF véleménye alapján
az európai bankrendszer három fő nehézséggel néz szembe.
Nevezetesen a nem teljesítő hitelek magas szintjeivel, a bankrendszer többletkapacitásaival, valamint annak hatékony megoldásával, hogy a bajba jutott pénzintézeteket minél kevésbé az adófizetők pénzén kelljen megmenteni.
Az európai banki eszközök hozamai ráadásul strukturálisan is alacsonyak, ahogy 0,25 és 0,5 százalék között mozognak, összevetve az USA bankjainak 1 százalékával – teszi hozzá az IMF jelentése.