Miután novemberben kilőttek az amerikai bankpapírok árfolyamai, a vasárnapi olasz népszavazás bukása újabb lendületet adott a pénzintézeteknek. A szavazás eredményeként ugyanis a piacok úgy látják, jelentősen csökkent az esély a legnagyobb olasz bankok állami megmentésére, miközben a populista hangulat is tovább erősödhet – írja a CNBC.
Ezzel együtt viszont az is érzékelhető, hogy az USA bankjai az éveken keresztül tartó népszerűtlenség után most újra a befektetők kedvenceivé váltak. Ha ugyanis valaki globális befektető, érdekelt abban, hogy legyenek kitettségei a pénzügyi cégek területén. A jelenlegi helyzetben azonban inkább elkerüli Európát, ameddig bizonytalan, hogy merre halad a kontinens pénzintézeti szektora – mondta Chris Whalen, a Kroll Bond Rating Agency szakértője.
Az olasz bankok pedig ma különösen kényes helyzetben vannak, ha a piaci bizalom újjáépítéséről van szó.
A legnagyobb problémát a nem teljesítő hitelek jelentik.
Az olasz pénzintézetek könyveit nagyjából 356 milliárd eurónyi ilyen hitel terheli, és alig van elég tőkéjük a fedezésre.
Amennyiben a vasárnapi referendumon az „igenek" győztek volna, úgy a kormánynak megnőtt volna a mozgástere a pénzintézetek megsegítésében, de az elutasító eredmény azt jelenti, hogy fennmarad az a bonyolult törvényhozási struktúra, amely megnehezíti az ilyen döntések elfogadását.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bankoknak ki kell menniük a piacra, hogy tőkét vonjanak be a nem teljesítő hiteleik fedezéséhez, ami viszont igen nehéz lesz, tekintve a mérlegeik jelenlegi állapotát. Ennek következményeként hétfőn a befektetők adni kezdték az olasz bankokat, és az elmúlt 12 hónapban több mint 86 százalékot gyengülő Banca Monte dei Paschi di Siena is kapott egy pofont. A pénzintézet részvénye közép-európai idő szerint kedd kora délután közel 5 százalékos esést produkált.
Mindeközben
az amerikai bankok jól teljesítettek, amit mutat a KBW Nasdaq Bank Index erősödése is.
A mutató egyébként idén már több mint 22 százalékot izmosodott, ami nagyrészt a Donald Trump megválasztása utáni kereskedésnek tudható be. Az új elnöktől ugyanis a befektetők lendületesebb növekedést, magasabb kamatokat, valamint lazább szabályozói környezetet várnak.
Mivel az alaposan feltőkésítettnek ítélt amerikai bankok komoly vonzerővel bírnak az európai pénzintézetekkel szemben, mára ott tartunk, hogy a pénzügyi vállalatok 2800 milliárd dolláros kapitalizációval rendelkeznek, amivel a második legerősebb helyet foglalják el az S&P 500 index 11 szektora között. Ezzel együtt a bankokkal a nyereségeikhez képest mindössze 14-szeres áron kereskednek, ami
a második legalacsonyabb szorzó a mutatóban.
A teljes képhez hozzátartozik azonban az is, hogy az elemzők némi kétkedéssel szemlélik az USA bankjainak menetelését. Whalen például jelezte, Trump gazdaságpolitikája csupán középtávon érezteti majd a hatásait, és nem ebben a negyedévben. Vagyis kérdéses, hogy a bankpapírok ralija mennyire megy elébe az eseményeknek.