A 14 milliárd forintos vagyont kezelő SZTA ötéves működése során évente
átlagosan 15 milliárd forint értékű érdemi, vállalkozásfejlesztést célzó tőkeigényt vizsgált meg.
Ez a 75 milliárd forintos összérték nagyobb, mint a magyarországi kutató-fejlesztő intézetek és egyéb kutatóhelyek éves K+F ráfordítása.
Összesen
több mint 650 hazai kis- és középvállalkozás kereste meg az alapot,
hogy a tőkeforrás és a szakmai támogatás révén finanszírozni tudja növekedési céljai megvalósítását. Végül közel 15 százalékuk esetében született pozitív döntés tőkebefektetésről. A cégek átlagos tőkeigénye 115 millió forint volt, az összeg közelít az SZTA 140 millió forintos átlagos befektetési értékéhez.
Az ország különböző pontjairól rengeteg hazai kkv-val tárgyaltunk esetleges befektetésről, végül több mint
90 projektet láttunk érdemesnek tényleges tőkefinanszírozásra.
A befektetésről szóló végső döntést minden esetben megelőzte a cég pénzügyi és jogi átvilágítása, korábbi működésének és a menedzsment tagok alkalmasságának vizsgálata, valamint az üzleti terv megvalósíthatóságának felmérése. Az első befektetési időszak lezárása előtt még számos ígéretes projekttervről kellett döntetünk, a forráskeret kimerülése miatt azonban végül nem mindegyiket tudtuk támogatni.
2017-től azonban újabb forrásokhoz jut az alapkezelő
így esélyt szeretnénk adni valamennyi olyan növekedni képes társaságnak, amely megfelel tőkeprogramunk feltételeinek, így azoknak is, akiket az utóbbi időben már nem tudtunk forrással segíteni a növekedésben - mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök–vezérigazgatója.
A vezérigazgató elmondta, hogy a vállalkozások jellemzően új vagy meglévő termék, illetve szolgáltatás fejlesztéséhez, a termelés volumenének növekedését célzó eszköz- és alapanyag-beruházásokhoz, valamint piaci terjeszkedéshez kívánják igénybe venni az SZTA tőkeforrását.
Az elbírálásnál minden esetben fontos szempont, hogy a tőkeforrás felhasználása támogassa a cég hosszú távú növekedését, illetve stabil működését.