Végzetes politikai hibát vétett Matteo Renzi olasz kormányfő, amikor az alkotmány reformjáról szóló, vasárnap megrendezendő népszavazás eredményét és a saját lemondását összekötötte. A törvényhozás egyszerűsítésével és a parlamenti képviselők számának csökkentésével eredetileg a lakosság többsége egyetértett, ez bátorította fel a miniszterelnököt, hogy még saját kormányát is kockára tegye a referendum sikere érdekében.
A húzás azonban nem jött be, sőt, olyan erővel ütött vissza, amire Renzi nem számított.
A népszavazás ugyanis immár a balközép kormány lemondatásáról szól
egy olyan országban, ahol a gazdaság évek óta egyáltalán nem muzsikál jól.
A politikai melléfogás másik következménye még súlyosabb lehet. Egy átlagos olasz választópolgár ugyanis már hozzászokott a gyakori kormányválságokhoz, és az előrehozott választásokhoz,
az euróövezet adósságválsága óta azonban minden egyes tagállam gazdasági gondjai az egész monetáris unióra kihatnak.
Márpedig az olasz bankrendszer egy része ingatag lábakon áll, legutóbb a harmadik legnagyobb bank, a Monte dei Paschi di Siena csődveszélye került reflektorfénybe.
A kedélyeket csitítandó a kabinet már állítólag az Európai Bizottsággal (EB) tárgyal a bank esetleges megmentéséről, mert mindenképpen szeretnék elkerülni a dominóhatást és egy esetleges bankválság kockázatát.
Az EB-vel folyó tárgyalásokról a Corriere della Sera napilap számolt be, hivatalosan nem erősítették meg a hírt. A Monte dei Paschi helyzete gyors megoldást igényel: év végéig ötmilliárd eurós újratőkésítést kell végrehajtania, máskülönben az Európai Központi Bank (EKB) felfüggesztheti a tevékenységét.
A lap szerint a kormány már engedélyt kért az állami mentőakcióra, a bizottság pedig olyan megoldást keres, amellyel csökkentheti a bank részvényeseinek és kötvényeseinek veszteségeit.
Az Európai Unió legújabb szabályozása szerint először a befektetőknek kell elszenvedniük a törzstőkeemelés hatásait, mielőtt állami mentőcsomagot kaphat egy pénzintézet.
A Monte dei Paschi bankra azért alkalmazhatnak engedékenyebb szabályokat, nehogy az ország teljes bankrendszerét kár érje
– írta a lap. Az olasz bankok könyveiben hozzávetőleg 360 milliárd euró értékű rossz követelés van még, a bankok tőzsdei részvényeinek ára pedig átlagosan a felére csökkent év eleje óta, és a tőkeemelés több nagybank esetében elkerülhetetlen.
Az állam úgy próbálná kivédeni a bankválságot, hogy garanciát vállalna a rossz követelések egy részére, amelyeket így már új értékpapírként el lehetne adni a piacon, és ebből bevételhez jutnának a bankok.