1,8 millió kémény biztonságos működéséért a katasztrófavédelem felel majd július 1-jétől. Az országban körülbelül 4,6 millió kémény van (a lakossági szektorban), vagyis
2,8 millió kémény megmarad az önkormányzatok és a velük szerződésben álló kéményseprőcégek felügyelete alatt.
Az önkormányzatoknak január végéig kellett értesíteniük a katasztrófavédelmet arról, hogy júliustól maguk akarják-e ellátni a kéményseprőipari szolgáltatást, vagy átadják az államnak, azaz a katasztrófavédelemnek.
A szervezetet az összes érintett önkormányzat értesítette a döntéséről, de még nem összesítették az adatokat, tudta meg az Origo Mukics Dániel helyettes szóvivőtől. Vagyis tételes lista még nincs, de
várhatóan 15 megye 1830 településén a katasztrófavédelem veszi át a kéményseprést.
Vannak olyan megyék, amelyeknek minden településén úgy döntöttek az önkormányzatok, hogy nem adják át a kéményseprést:
Vannak olyan megyék, amelyeknek néhány települése átadja a kéményseprést, de a legtöbb megtartja:
Vagyis ezekben a megyékben a lakosságnak nem kell változásokra számítania, minden marad a régiben.
Ami azokat a településeket illeti, ahol a katasztrófavédelem átveszi a kéményseprést: a szervezet jelenleg egy többszintű ügyfélszolgálati rendszer kialakításán dolgozik. Ez magában foglalja az általános telefonos tájékoztatást, az interneten történő ügyintézést és a panaszügyek kezelését is.
„A katasztrófavédelem kéményseprőipari szervének létrehozása során az egyik legmeghatározóbb elv
az ügyfélközpontúság és a lakosságnak a kéményseprés témakörében jogosan elvárt igényeinek maradéktalan kielégítése”
– közölte a szervezet.
A katasztrófavédelem még nem kezdett kéményseprőket felvenni, egyelőre csak a kéményseprőipari szolgáltatást ellátó szervezeti egység kialakításánál tartanak. A kéményseprők alkalmazásával és
a kéménysepréssel együtt járó pluszfeladatokat igyekeznek majd a meglévő infrastruktúrával megoldani,
ahol lehetséges.
Ehhez egyes meglévő szervezeti egységek létszámát növelni kell, ez már zajlik. Más szóval a kéménysepréssel kapcsolatos logisztikához, informatikai rendszerek működtetéséhez, országos adatbázisok kezeléséhez vagy a ruházatellátáshoz nem hoznak létre új szervezeti egységet vagy egységeket, ezeket a feladatokat a meglévő egységek látják majd el, bővítés után.
A kormány februárban átcsoportosított 2,3 milliárd forintot egyszeri, és 3 milliárd forintot tartós finanszírozás formájában a katasztrófavédelemnek a kéményseprőipari-szolgáltatás ellátására a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.
Erre szükség is volt, mert
a kabinet eredetileg nem tervezett be pluszpénzt a katasztrófavédelemnek a 2016-os költségvetésbe.
Akkor a büdzsé kidolgozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumtól csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a megfelelő forrás biztosításáról majd gondoskodnak, ha a kérdés aktuális lesz.
Február 19-én a katasztrófavédelem és a kéményseprők szervezetei tartanak egy közös szakmai fórumot, mondta el az Origónak Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke.
Ezen részletesen átbeszélik majd, hogy az ország egyes részeiről hány kéményseprőt akar felvenni a katasztrófavédelem, milyen feltételekkel, mekkora bérekkel.
A katasztrófavédelem egyébként még 2015 decemberében, a kéményseprőtörvény parlamenti elfogadása után ígéretet tett a KOSZ-nak, hogy kész minden kéményseprőt átvenni a kéményseprőcégektől.
A kéményseprők arra is ígéretet kaptak, hogy a fizetésük a katasztrófavédelemnél nem lesz kisebb, mint a cégeknél volt, sőt
jó eséllyel egységes lesz a bérezésük, a budapesti bérek alapján.
A katasztrófavédelem alkalmazottként veszi majd fel őket, vagyis nem lesznek vezényelhetők, mint a tűzoltók.