Magyar arany, amiről keveset tudunk

Eddig közel kétszázezer emlékérmével próbálta a gyűjtők éhségét csillapítani a jegybank, miközben a különböző gyűjteményekben fekvő aranyérmék értéke jelentős mértékben emelkedett. Van olyan ezer forintos névértékű kiadvány például, amelyikhez ma már két-három milliónál olcsóbban nem is lehet hozzájutni. Horváthné Rudolf Teréznek, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatójának írása.

Nem csak hagyományos, mindegyikünk által szinte naponta használt forint érméket és bankjegyeket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Közel ötven esztendeje – 1968 óta – a különleges pénzérmék, valamint törvényes fizetőeszközként használható emlékérmék forgalomba hozatala is az MNB kizárólagos jogkörébe tartozik. Ezek nagyobb hányada ezüstből készül ma is,

de 1990 óta szinte minden évben legalább egy alkalommal arany emlékérme is a piacra kerül.

Korábban a hatvanas években voltak ilyen kibocsátások.

Ezekkel a boltban is fizethetünk

Az MNB által kibocsátott emlékérmék a piacon szereplő egyéb érmektől abban különböznek, hogy hazánk törvényes fizetőeszközei. Minden olyan kötelező alaki kellék szerepel rajtuk, ami egy érmét pénzzé tesz: így a kibocsátó neve, a verés éve, helye, valamint a címlet. Az emlékérmék elsődleges szerepe ugyanakkor a megemlékezés: ráirányítják a figyelmet a legkiemelkedőbb történelmi, kulturális értékeinkre, a régmúlt vagy éppen a jelenkor fontosabb eseményeire. Ezek az érmék készülhetnek nemesfémből és színesfém ötvözetekből egyaránt. Fontos jellemzőjük, hogy méretükben, művészi kivitelezésükben és alapanyagukban megkülönböztethető módon eltérnek a készpénzfizetési forgalomban használatos forint változatoktól. Az emlékérmék neves szobrász és éremtervező művészek alkotásai, ami szintén hangsúlyt ad az általuk hordozott tartalomnak és küldetésnek.

Az aranyérmék témái között kiemelt szerepet töltenek be a magyar történelem kiemelkedő eseményei: így például a honfoglalás, az 1848-49-es, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc. De az MNB aranyérmét bocsátott ki a Biblia első magyar nyelvű fordításának évfordulójára, valamint abból az alkalomból is, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Különleges szerepük van a középkori magyar aranyforintokat bemutató sorozatnak, hiszen elérhetővé teszi a híres történelmi veretek átiratait.

A középkori magyar aranyforintok sorozat Forrás: Magyar Nemzeti Bank

De olyan nemzetközi eseményeket is megörökítenek az érmék, mint például a modernkori olimpiai játékok.

XXXI. Nyári Olimpiai Játékok emlékérme Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Az MNB idén két arany emlékérme kibocsátását tervezi. Egyrészt

új gyűjtői sorozatot indít a Szent Margitot ábrázoló érmével. A másik kibocsátást – egy mini arany emlékérmét – pedig Arany János születésének évfordulójára adja ki a jegybank, az Origo olvasóinak tavalyi szavazatai alapján.

Az MNB a tervezett tematikát a kibocsátást megelőző évben nyilvános konzultációra bocsátja, így bárki véleményt formálhat arról, hogy mi kerüljön emlékérmére. Erre hamarosan ismét sor kerül, hiszen a 2018-as emlékérme-programot már a jövő hónapban közzéteszi a jegybank.

1956-os forradalom és szabadságharc emlékérme (2006) Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Legek az érmék között

Az aranyérmék méretükben nagyon különböznek egymástól: az átmérőt és a súlyt tekintve az eddigi legnagyobb arany emlékérmének az 1968-ban kibocsátott Semmelweis Ignác érme (55 mm, 84 g) számít. Az egyik legkisebb ugyanakkor a „Világ legkisebb aranya" névvel is illetett, a nemzetközi gyűjtői programba is illeszkedő Erkel Ferenc mini arany emlékérme (11 mm, 0,5 g).

Erkel Ferenc mini arany emlékérme (2010) Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Az 1968 óta megjelent arany emlékérmék előre meghirdetett maximális példányszáma meghaladja a kétszázezret. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy – főként a kilencvenes évektől kezdve –, jellemzően nem gyártották le a meghirdetett mennyiséget, a darabszám az érmék iránti aktuális kereslethez igazodik.

Az érmék kibocsátáskori értéke évtizedek alatt sok esetben akár a többszörösére is emelkedhet.

És ez nem csak annak köszönhető, hogy aranyból készültek. A limitált példányszám, a tematika időszerűsége, népszerűsége, a kereslet alakulása, a címlet értéke, a művészi megfogalmazás és a kivitelezés mívessége mind hozzájárul az egyes érmék egyedi értékének alakulásához.

Semmelweis Ignác emlékérme (1968) Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Évek alatt megugrik az értéke

Következzen két példa az értékek változásának szemléltetéséhez. A modern forint emlékérmék nagy klasszikusának számít az 1966-ban, a Pénzügyminisztérium által kibocsátott, 1000 forintos névértékű, 76 gramm színaranyat tartalmazó emlékérme, amely Zrínyi Miklós halálának 400. évfordulójáról emlékezik meg.

Az érme mai piaci értéke két-három millió forint között mozog,

a benne lévő nemesfém pedig mai áron 850 ezer forintot ér.

Kis érmetörténet

Az első forint emlékérmék 1948-ban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulója alkalmából jelentek meg, ekkor még a Pénzügyminisztérium által kiadott rendelet alapján. Alapanyaguk ezüst volt. Az első aranyból vert emlékérmék néhány évvel később, 1961-ben készültek, Liszt Ferenc születésének 150., illetve Bartók Béla születésének 80. évfordulójára. Ezt a két kibocsátást 1966-ban a Zrínyi Miklósról, 1967-ben a Kodály Zoltánról, 1968-ban pedig a Semmelweis Ignácról megemlékező arany emlékérmék követték.

2010-ben jelent meg a Szent István intelmei Szent Imre herceghez elnevezésű arany emlékérme, amely a közelmúltban a legkeresettebb volt a gyűjtők körében.

Az érme 500 ezer forintos névértéke az eddigi legnagyobbnak számít.

Az ár már a kibocsátáskor 800 ezer forint volt, az érmében lévő arany értéke pedig 529 ezer forintot tett ki. Ma csak az 62 grammos színarany tartalom fémáron közel 700 ezer forintot ér, a piaci ár pedig 1,5-2 millió forint körül alakul.

Ezekhez az aranyérmékhez csak ritka alkalmakkor, szinte kizárólag árveréseken lehet hozzájutni.

A Zrínyi-érméből mindössze 330 darab készült, míg a Szent István-érme maximálisan verhető példányszáma 500 darab volt.

A Szent István intelmei Szent Imre herceghez arany emlékérme (2010) Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Az emlékérmék gyártását és forgalmazását az MNB 1990-től erre a célra alapított leányvállalatára bízta, amit 2001-ben a 100 százalékos tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt.-be integrált. Az e cég által

forgalmazott arany emlékérmék száma meghaladja a 85 ezer darabot. Ez a mennyiség mintegy 650 kilogrammnyi színaranyat jelent,

melynek az értékesítése az elmúlt közel másfél évtized alatt közel öt és fél milliárd forint árbevételt eredményezett.

A 85 ezer darab érmében rejlő arany az aktuális – grammonként 11 ezer forintot meghaladó – tőzsdei világpiaci ár alapján 7,3 milliárd forintot ér. Ebből kiszámolható, hogy

az aranyár változása 38 százalékos értéknövekedést jelentett a forgalmazó által elért árbevételhez képest.

Ez a növekmény az éremgyűjtőknél jelentkezik, ami önmagában is jól szemlélteti, mennyire megéri az MNB arany emlékérméinek gyűjtése, amit a kevésbé tehetős gyűjtők is megengedhetnek maguknak.