Theresa May egy új korszak kezdetét jelentette be a Világgazdasági Fórum davosi csúcstalálkozóján, ahol beszédének központjába helyezte, hogy bár kiáll a szabadság, a szabadkereskedelem és a globalizáció mellett, de „biztosítani kell, hogy ezek az erők mindenki számára kedvezzenek, mert sokan úgy érzik, hogy a globalizáció miatt hátrányba kerültek".
Mint fogalmazott, a brexittel kezdődő folyamatnak egy jobb világhoz kell vezetnie, a globalizációnak és a szabadkereskedelemnek pedig a jövőben mindenki érdekét kell szolgálnia. A brit kormányfő a nagyvállalatok és a politikai elit felelősségét is felvetette, amiért
túl sokáig" nem foglalkoztak a bevándorlás és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének problémájával, ami a lakosságot jogosan aggasztja.
A szélsőbal- és szélsőjobboldali erőknek a társadalmi igazságtalanságokra adott „könnyű válaszai" éppen ezért hódíthattak teret – tette hozzá. Kitért arra is, hogy nem járhat különleges bánásmód a vállalatvezetőknek, és ugyanúgy be kell fizetni az adót, mint bárki másnak.
Nem bújhatnak offshore cégek mögé, és nem menthetik ki vagyonukat a brexit után.
May szerint az új rendnek igazságosabbnak kell lennie, és a globalizmusnak világos szabályokon kell alapulnia. Beszédében utalt arra is, hogy
Nagy-Britannia nem fordít hátat az Uniónak, a régi barátainak és a közös értékeknek, és semmiképpen sem szeretné az EU-t gyengíteni,
ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy új barátokkal, új szövetségesekkel szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön. Az új partnerek között említette többek között Indiát, Kínát és Brazíliát.
May az úgynevezett hard brexit mellett érvelve megismételte:
Londont a jövőben nem kötik az Unió vámszabályai, és jogot formálnak arra, hogy az uniós polgárok befogadásakor korlátozásokkal éljenek.
A kilépést Nagy-Britannia számára „különleges lehetőségnek" nevezte, hogy vezetőként léphessen fel a szociális igazságosság érdekében az egész világban. A kormányfő szerint London olyan vezető pozícióra törekszik, hogy az üzleti élet, a szabad piacok és a szabad kereskedelem „legerősebb képviselője" lehessen.
A kormányfő és Philip Hammond pénzügyminiszter ma bankvezetőkkel és politikusokkal folytat informális tárgyalásokat, többek között a Goldman Sachs vezetőivel és nagy befektetési alapokkal. Maynek elsősorban meg kell győznie a bankárokat arról, hogy London továbbra is Európa pénzügyi központja marad, főként miután
több nagybank bejelentette, hogy alkalmazottak ezreit helyezi át a brit fővárosból. Az új központokat Frankfurtban, Párizsban, Dublinban, illetve New Yorkban alakítanák ki.
A HSBC vezetője, Stuart Gulliver már jelezte, hogy londoni részlegükből ezer dolgozót Párizsba költöztetnének, a svájci UBS pedig szintén ezer fős leépítést jelentett be a londoni részlegüknél. A Handelsblatt német lap szerint a Goldman Sachs a londoni központjából a dolgozók felét költöztetné át Frankfurtba, illetve New Yorkba, bár erről még nem született végső döntés.
A mundér becsületét a brit Barclay's vezetője, Jes Staley próbálta védeni: a BBC-nek adott interjújában optimizmusának adott hangot, szerinte London továbbra is „Európa tüdeje" marad a pénzügyi szektor szempontjából, és nem számít arra, hogy a bankok elhagynák a Cityt, sem arra, hogy a brit pénzügyi szektorban jelentős leépítésekre kerülne sor.
Ugyanakkor bejelentette, hogy valószínűleg a Barclay's is kénytelen lesz megerősíteni dublini és frankfurti jelenlétét, de a központjuk továbbra is Nagy-Britanniában marad.
A brexit gazdasági hatásával kapcsolatban Davosban megszólalt Pierre Moscovici, az Európai Bizottság korábbi gazdasági és pénzügyi biztosa, aki szerint a kilépés „sem az EU-nak sem Nagy-Britanniának" nem kedvez, és a gazdasági fejlődés lassulását eredményezi. „Nem lehet a klubtagság előnyeit élvezni, ha valaki nem klubtag, ezt brit barátaink is megértik, már csak azért is, mert ők találták ki a klubokat" - tette hozzá a volt biztos. Aggodalmát osztotta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője, aki a csúcstalálkozón úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia előtt „nehézségek állnak" a brexit közeledtével, és a jövőben csak rosszabb megállapodást köthetnek az EU-val, mintha tagok lennének.
A davosi eseményen egyébként tiszteletét teszi
David Cameron korábbi brit miniszterelnök és George Osborne volt pénzügyminiszter, akik a Daily Mail értesülései szerint százezer fontért vállalták, hogy beszédet mondanak nagyvállalatok díszvacsoráin.
Előadásaikért az utóbbi időben mindketten mesés összegeket vághattak zsebre: George Osborne a képviselői fizetése mellett 600 ezer fontot keresett tavaly a lap számításai szerint.
Davosban olyan hírességek is megjelentek mint George Clooney színész, felesége Amal Clooney, valamint Shakira kolumbiai énekesnő, vagy éppen a sztárszakács, Jamie Oliver.