1,6 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedévében a magyar gazdaság, így az év egészében a várakozásoknak megfelelően 2 százalékos volt a bővülés. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss GDP-adatokról azt mondta, hogy még csak első becslésről van szó, így a pontos részletekre várni kell. Az biztos, hogy a várakozásaiknak megfelelően a növekedés elsősorban a piaci szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak volt köszönhető.
A szakember azt is elmondta, hogy a keresleti - felhasználási - oldalon a lakossági fogyasztás és a nettó export hajtotta a GDP-t. A beruházások számottevő csökkenése visszahúzta a gazdaságot. A keresleti oldalon a kormányzat költései sem járultak hozzá a növekedéshez, elsősorban az uniós források hiánya miatt.
A kínálati oldalon többek között a már említett piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság húzta felfelé a gazdaságot, miközben az ipar minimális - 0,9 százalékos - pluszt termelt, ami lényegében stagnálásnak felel meg. Az építőipar pedig masszív, közel 20 százalékos mínuszt hozott össze tavaly, így ez a szektor negatív irányba húzta a GDP-t.
Németh Dávid szerint az idén sokkal komolyabb növekedésre van kilátás, elsősorban a gazdaságba érkező uniós források miatt. Ha a nemzetközi környezet a tavalyihoz hasonlóan alakul, azaz nem lesz jelentős lassulás Európában vagy éppen Kínában, akkor a magyar GDP 2017-ben akár 3,7 százalékkal nőhet.