Izland gazdasága újra jéghegynek ütközik?

Közel tíz évvel azután, hogy az izlandi gazdaságot csak a Nemzetközi Valutaalap óriás hitele mentette meg a csődtől, ismét sorra érkeznek a riasztó jelek Reykjavík felől. Tavaly tíz százalékos volt a gazdaság bővülése, kétszámjegyű a bérek emelkedése. Újra indokolatlanul erős a korona, és az ingatlanárak elszálltak, ami a 2008-as bedőlés előtti időkre emlékeztet. Sokan már egy újabb válságra készülnek.

Fantasztikus teljesítményt nyújtott az elmúlt években az izlandi gazdaság, amely 2008-ban padlót fogott, és Európában elsőként fordult segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz.

Reykjavík mostani gazdasági helyzete látszólag rózsás,

ám túl sok rokon vonást mutat a 2007 előtti helyzettel, amikor a mesterségesen túlfűtött gazdaság, és a túl nagyra nőtt bankok vitték államcsőd közeli helyzetbe az országot.

Az izlandi korona bivalyerős, a gazdaság tavaly több mint tíz százalékkal bővült, ám kérdés, van-e emögött valódi teljesítmény.

Így dőlt be Izland 2008-ban

A tíz évvel ezelőtti krach előtt az izlandi bankok felelőtlen hitelfelvételei, túlzott hitelezésük és egy ingatlanbuborék állt a GDP-növekedés hátterében. A három legnagyobb bank külföld felé fennálló tartozása ekkor meghaladta az ország éves gazdasági teljesítményének hétszeresét, ami kezelhetetlennek bizonyult.

Az izlandi bankok iránti bizalom 2007-től hamar elfogyott és az akkor is

túlértékeltnek tartott korona mélyrepülésbe kezdett, az izlandi ingatlanlufi pedig egy pillanat alatt kipukkadt.

Kiderült, hogy a túl hosszú pórázra engedett legnagyobb izlandi bankok nyakra-főre vettek fel hiteleket főként holland és brit bankoktól, majd saját kölcsöneiket értékpapírrá alakították, és újraértékesítették a pénzpiacokon.

Egy a három bűnös bank közül: a Glitnir. Két tucat bankárt állítottak bíróság elé, politikust egyet sem. Forrás: AFP/Olivier Morin

Ebből olyan bukás lett, hogy a legvégén csak az izlandi betétesek pénzét sikerült nagy nehezen biztosítani, az összes külföldi hitelező kénytelen volt leírni a követelését. A bedőlés utáni recesszió éveit azonban viszonylag hamar kiheverték az izlandiak, amelynek több tanulságos oka is van, főként a nyolc éve recesszióban élő görögökkel összehasonlítva.

Egyrészt Izland nem tagja sem az Uniónak, sem az euróövezetnek, központi bankjának mozgástere teljes körű, ami rengeteget segíthetett az önállóság visszaszerzésében. Másrészt

Izland kezdettől fogva nem volt hajlandó belemenni abba, hogy a magánbankok adósságát állami szintre emelje, így az IMF mentőcsomagjából nem a külföldi bankokat fizette ki, ahogy ez Athén esetében történt.

Végül az izlandi gazdaság ugyan kicsi, de a görögökkel ellentétben versenyképes, így a fellendülés legalábbis egy része már saját erőből és semmiképp sem újabb hitelekből jött össze.

„Ezúttal minden másképp van"

A túl gyors növekedés és a magas ingatlanárak miatt aggódókat a kormányzat azzal nyugtatja, hogy, „a helyzet ezúttal más, mert a gazdaság már több lábon áll".

Bjarni Benediktsson izlandi kormányfő, akinek elődje egy offshore-botrányba bukott bele tavaly év végén Forrás: AFP/Halldor Kolbeins

Ám elemzők szerint bár az izlandi gazdaság újra fellendülőben van,

több mint hét év alapos takarítómunkája mehet veszendőbe közel kétmilliárd dollár értékű offshore korona miatt is.

A Bloomberg friss elemzése szerint Izland az utolsó, még 2008-ban hozott tőkekorlátozását készül megszüntetni, ám még mindig meg kell küzdenie azzal a tetemes offshore koronaösszeggel, amelynek jelentős része az Eaton Vance Corp. and Autonomy Capital LP nevű külföldi társaság kezében van. A gigaösszeg jelenleg egy jogi csatározás tárgyát képezi.

"Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezzel rendkívül óvatosan kell bánni" – hívta fel a figyelmet Bjarni Benediktsson nemrég beiktatott miniszterelnök, aki szerint az összeg a GDP mintegy nyolc százalékát jelenti, ami rengeteg pénz, igaz, jóval kevesebb, mint amennyi miatt egy évtizeddel ezelőtt Izland gyakorlatilag csődbe jutott.

Az izlandi feléledés ugyanakkor elemzők szerint túlságosan is látványos volt:

a gazdaság tíz százalék feletti ütemben növekszik, az ingatlanárak és a bérnövekedés is kétszámjegyű, a korona nagyon erős, és a munkanélküliség nagyjából 3 százalékra csökkent.

A tőkekorlátozások enyhítése miatt aggódókat Bjarni Benediktsson miniszterelnök azzal nyugtatgatja, hogy ő maga is „meglepődött" azon az alacsony szintű tőkekiáramláson, amely a tőkekorlátozások enyhítése óta bekövetkezett. Az izlandi valuta túlértékeltsége miatti aggodalmat azonban az elemzők többsége osztja:

a korona 2016-ban jelentősen, mintegy 16 százalékkal erősödött az euróval szemben, és immár negyedik éve araszolgat felfelé,

és a hazai piac még mindig azt képzeli, hogy a korona folytathatja erősödését.

Félnek a hegymenet utáni lejtmenettől

Az izlandi jegybank már figyelmeztetett a túlfűtöttség jeleire. Miután 2015-ben kamatot emelt, a Sedlabanki (az izlandi jegybank) arra kényszerült, hogy hátraarcot csináljon a múlt év második felében,

a lazább tőkekorlátozások és az idegenforgalmi fellendülés ugyanis lökést adott a tőkebeáramlásnak.

Mindez persze felhajtotta a korona árfolyamát, ezzel párhuzamosan az inflációt a jegybank 2,5 százalékos célja alá nyomta. Végső soron legutóbbi ülésén a bank a kamatok öt százalékon tartása mellett döntött.

Izlandi látkép: a turizmus jelentősen megélénkült Forrás: Origo

Izland gazdasági története fellendülések és visszaesések sorozata. Ennek ellenére a most hatalmon lévő Függetlenségi Párt vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy ezúttal nem a 2007 előtti időket élik.

A szolgáltatások vonzzák a tőkebeáramlást, és az idegenforgalmi ágazat új pillére a gazdaságnak.

Benediktsson jobbközép kormánya nemrég felállított egy csoportot, hogy megvizsgálja a valuta stabilizálásának lehetséges módjait.

„Az euróövezethez hasonló monetáris uniók a tűzvonalban voltak az elmúlt néhány évben" – mondta Benediksson, aki szerint „szét kell néznünk a környezetünkben, és fel kell tenni magunknak a kérdést, mit tanulhatunk abból, ami történt?

Azon nemzetek közül, amelyekkel szeretjük magunkat összehasonlítani, melyik használja a bennünket legjobban szolgáló modellt?"

Az izlandi jegybank sokat segített a gazdasági kilábalásban Forrás: AFP/Olivier Morin

Egy biztos: az izlandiaknak rengeteget segített az önálló monetáris és gazdaságpolitikai mozgásterük, most azonban figyelniük kell, nehogy még egyszer csapdát állítsanak saját maguknak a bankszektor túlságos liberalizálásával.