Mindenki azt mondta, hogy a nyugat-afrikai ország maga mögött hagyta a legrosszabb időszakot, amikor a most 75 éves Ouattara elnök hatalomra került 2011-ben. A hatalomátvétel sem ment könnyen, mert hiába nyert Ouattara a választásokon, elődje, Laurent Gbagbo nem akarta átadni a stafétabotot.
Véres utcai harcok és a kakaóexport ideiglenes felfüggesztése után Gbagbo meghátrált – az exporttilalom azért volt számára fontos, mert a teljes export államosítása után az ő irányítása alá tartozó déli, a termelésből élő országrész cégei igencsak nehéz helyzetbe kerültek.
A véres összecsapásoktól sem visszariadó Gbagbo végül távozott, és jöttek a dolgos hétköznapok: a kakaó ára folyamatosan csúcsokat döntögetett, ami igencsak jól jött a világ legnagyobb kakaóexportőrének. A tavalyelőtti több évtizedes csúcs után azonban lejtőre került az árfolyam.
Miután a londoni árutőzsdén a kakaó ára több mint 30 százalékot esett július óta – a csúcs óta 70 százalékkal van lejjebb az árfolyam –, az állam és a világ legnagyobb gyártóinak viszonyát komolyan beárnyékolja, ha véghezviszik Ouattara döntését, vagyis ha a következő héten befagyasztják a kakaótermelők kifizetéseit. Ez nagyjából hatmillió embert érintene – a lakosság negyedét – aki közvetve-közvetlenül a kakaótermesztésből él.
A termék exportja adja az ország GDP-jének 40 százalékát.
A kakaó felvásárlási árát a választások előtt, tavaly rögzítették, de ezt korrigálni kell. Az árszabályozó Conseil du Cafe-Cacao tavaly 1100 frankban rögzítette a termény árát kilogrammonként – ez 1,8 dollárnak felel meg. Bár az áremelkedés hat éve folyamatos volt, a szervezet most közölte, lejjebb kell vinni az árakat a következő aratásra, vagyis áprilisban. A Nemzetközi Kakaószervezet rekordmértékű termést vár Elefántcsontparttól az idei aratáskor, 1,9 millió tonnát.
Ouattara elnökként hatalmas infrastrukturális projekteket jelentett be, mint autópályák és gátak építése, és egy hatalmas hidat építtetett a tengeröblön át Abidjan szívébe. Az elmúlt évek rossz politikai vezetése és az árak miatt a termelők alig tudták fizetni a tandíjakat, ezért Ouattara garantált minimumárat fizetett a farmereknek az aratási szezonban. Politikája kifizetődött. Az állami költések segítettek az átlagban kilencszázalékos növekedés fenntartásában 2012 óta, ami a térség növekedésének duplája volt.
A működésképtelenség első jelei akkor jelentkeztek, amikor az állam tavaly megemelte az energiaárakat,
a népszerűtlen döntés következtében erőszakos tüntetések kezdődtek a fővárosban, Bouakéban. Januárban egy kétnapos országos katonai felkelésen a levegőbe is lőttek, az emberek pedig bezárkóztak otthonukba, mert féltek, hogy újabb összecsapásokat generál a fegyelmezetlen hadsereg.
Miután Ouattara azzal akarta megoldani a nyugtalanságot, hogy kifizeti a zendülőket, az állami dolgozók kéthetes sztrájkot hirdettek, hogy tiltakozzanak a nyugdíjrendszert érintő változások miatt. Erre 700-900 ezer kakaótermelő ment az utcára országszerte, de eltérő politikai célzattal, és a szervezetlenség miatt nem gyakoroltak jelentős hatást – mondta Ranie-Didice Kone, a Bouakei Egyetem közgazdásza.
Elefántcsontpart politikailag megosztott. Ha Ouattara meg tudja magyarázni a farmereknek, miért kellett megvágni az árakat, talán megértik. Vagy dühösek lesznek, mert kevesebb pénzük lesz. Az árak csökkenése miatt az államot a kakaótermesztő vállalatok részéről is érheti nyomás. Ez a kör támogatta Ouattara elődjét, Laurent Gbagbót,
aki jelenleg a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt áll a választások utáni vérengzések miatt.
Mivel az államot nem szívlelik túlságosan a farmerek, bánatuk gyorsan dühvé alakulhat, és támogathatják a katonai zendülést. Ha észreveszik a kormány gyengülését, ezt garantálni lehet.