A parlament tavaly decemberben elfogadta a turizmusfejlesztési törvényt, amely desztinációs alapokra helyezi a turizmust, mert manapság már nem elsősorban városok és szolgáltatások, hanem brandként értékesíthető úti célok – például a spanyolországi „Costa del Sol” vagy hozzánk közelebbről az ausztriai Steiermark – versenyeznek a külföldi látogatókért. Ilyen desztinációvá kellene fejleszteni a Balatont is, erősítve azt, hogy nemcsak a nyáron látogatható „magyar riviéra”, a „magyar tenger”, hanem aktív turisztikai célpont ősszel és tavasszal is.
A hazai költségvetésből és európai uniós forrásokból 2020-ig közel 370 milliárd forintnyi forrás lesz majd a balatoni fejlesztésekre.
Ezek a beruházások csak úgy térülhetnek meg, ha a tóvidék vonzó úti cél lesz a külföldi turistáknak tavasszal és ősszel is
– mondta Hoffmann Henrik. Ezért indította el négy éve a BTSZ a Nyitott Balaton programsorozatot is, amelynek keretében idén már 128 vendéglátóhely, 108 program, 156 szálláshely és egy új tókerülő kerékpáros akció is várja azokat, akik április 28. és május 14. között látogatnak el a Balatonhoz.
Idei újdonság a bringás balatoni pecséttúra
A Nyitott Balaton egyik idei újdonsága a „Pecsételd körbe a Balatont két keréken" elnevezésű túra, ami kicsit hasonlít a Kék Túrához. A lényeg, hogy be kell járni a több mint 220 km hosszú balatoni bicikliút-hálózatot, közben pecséteket is gyűjtve a megadott állomásoknál, jellemzően múzeumoknál, látványosságoknál, vendéglátó- és szálláshelyeknél. Nem muszáj egyvégtében körbebringázni a tavat, el is lehet osztani a szakaszokat. Itt lehet regisztrálni, illetve megismerni a pecsételő helyek térképét. Egyébként az ország leghosszabb egybefüggő kerékpárút-hálózata a balatoni.Mint a BTSZ elnöke elmondta,
a színvonalasabb helyek és szolgáltatások egész évben megélnek a Balaton mellett,
ezért érdemes egy kicsit beruházni is a tavaszi és az őszi szezonba a vendéglátóknak, szolgáltatóknak. Ha egyelőre még nem is hoz nagy nyereséget a nyitva tartás ilyenkor, hosszabb távon megtérül, és nem függnek majd annyira a piaci szereplők a nyári időjárástól, a nyári szezon hosszától. Ez persze azt is jelenti, hogy a Balaton mellett visszaszorulhat a tömegszolgáltatásokat nyújtó piaci szegmens, amelynek a jellegzetességei még a rendszerváltás előtt alakultak ki.
– A „Balaton konszolidációja” nem történt meg a rendszerváltás óta, de most forrás, és úgy tűnik, hogy szervezeti infrastruktúra is lesz hozzá a turizmusfejlesztési törvény, illetve a Nemzeti Turisztikai Ügynökség segítségével – fogalmazott Hoffmann Henrik. Hozzátette: a szervezeti infrastruktúrára azért is van mielőbbi szükség, hogy a pénzeket értelmesen, összehangoltan költsék el.
Külön kérdéskör a balatoni halgazdálkodás a nagyüzemi halászati tilalom miatt, pontosabban, hogy hogyan lehetne azt megoldani, hogy a balatoni éttermekben helyi halat szolgáljanak föl. Korábban például volt arról szó, hogy a bizonyos rendezvények, mint például a tihanyi Garda Fesztivál, kaphatnának ideiglenes halászati engedélyt. A balatoni halgazdálkodás elsősorban a horgásztársadalom fejlesztésére koncentrál, és ezzel összhangban – ahogy Hoffman Henrik fogalmazott – van „mozgolódás" a szakmai szervezeteknél is.
Az az elképzelés, hogy a horgászok kaphassanak őstermelői igazolványt,
így lehetne tőlük halat vásárolni, akár az éttermeknek is. Továbbá létre lehetne hozni pár központi halpiacot is a Balaton környékén, ahol árulhatnának. A Balaton Kör tagja, a Kistücsök étterem tulajdonosa nemrég azt is felvetette, hogy az ökológiai halászat újraindítása is egy lehetőség: a busa szelektív halászata mellett hibaszázalékként jelentkező, hálóba akadó egyéb halfajokat a vendéglőknek lehetne értékesíteni. Egyelőre még várják az agrártárca visszajelzését mindkét javaslatról.