Bitcoin: áldás vagy átok?

Minden tranzakció nyilvános, csak azt nem tudni, ki utalt kinek. Központi kibocsátó helyett a számítógépek hálózata tartja a fenn a rendszer működését – ez a Bitcoin, a virtuális fizetőeszköz, amelyet egyre több helyen elfogadnak. Mit kell tudni róla, milyen előnyei és hátrányai vannak? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

A hétvégén legalább kétszázezer számítógépet fertőzött meg a WannaCry nevű zsarolóvírus a világ 150 országában. A kártékony program titkosította a gépen található fájlokat, és 85 ezer forintnak megfelelő virtuális fizetőeszközt, bitcoint kért a feloldásért.

A váltságdíj három nap után megduplázódik, ha pedig a pórul járt felhasználó hét napon belül nem fizet, a vírus véglegesen zárolja a gépen található adatokat. De mi az a bitcoin, és hogyan lehet fizetni vele?

Titokzatos alapító, anonim felhasználók

Az első bitcoint 2009. január 3-én bocsátotta ki Satoshi Nakamoto, de hogy a fórumnév mögött pontosan ki áll, az a mai napig derült ki. A bitcoinrendszer legnagyobb újítása, hogy

központ nélkül, a számítógépekre telepített szoftverek összekapcsolásával történnek a tranzakciók.

Ahhoz hasonlóan, ahogy a fájlmegosztók is működnek. A bitcoinhálózat egyfelől teljesen átlátható, nyílt forráskódú szoftverekkel működik, másrészt teljesen anonim, mert nem tudni, kik állnak az egyes bitcoincímek mögött.

A bitcoinrendszerben minden tranzakció nyilvános Forrás: AFP/Getty/George Frey

Bárki készíthet magának néhány perc alatt bitcoincímet, amely többnyire 26-35 jegyű, ránézésre értelmetlen karaktersorból áll:

• 1BvBMSEYstWetqTFn5Au4m4GFg7xJaNVN2

Amikor átküldenek például három bitcoint egy másik címre, az a rendszerhez csatlakozott összes felhasználó számára nyilvános. Sőt, mindenki rendelkezik egy példánnyal az összes eddigi tranzakcióról, mintha mindenkinél lenne egy másolat a digitális főkönyvből.

Ez nem pluszszolgáltatás, hanem így zárható ki a csalás.

Csak úgy lehetne meghamisítani egy utalást – például többször elkölteni ugyanazt az összeget –, ha az összes felhasználónál átírnák a meglévő tranzakció-adatbázist. Ráadásul az adatbázis egy bonyolult algoritmusok alapján generált kódláncolat (hivatalosan blokkláncnak nevezik), amelybe nem lehet itt-ott belenyúlni, mert akkor sérül, és érvénytelenné válik az adatbázis.

Már nem fizet jól a bányászat

A rendszerhez csatlakozott gépek hálózata az utalásoknál is elengedhetetlen. Az átutalásokat bonyolult kriptográfiai feladat megoldásával (egy blokk létrehozásával) hitelesítik, amihez komoly számítási kapacitás szükséges. Ezért a munkáért cserébe bitcoint kapnak a feladatot megoldó számítógépek (illetve tulajdonosaik), ami egyúttal új pénzt is hoz a rendszerbe. Ezt nevezik bányászatnak.

A rendszer indulásakor 50 bitcoint kaptak egy számítási feladatért a bányászok, de a fizetségük minden 210 ezer megoldott blokk után feleződik. Felezésre eddig kétszer került sor a bitcoin történetében, jelenleg 12,5 bitcoin jár egy blokkért. Mostani árfolyamon számolva ez több mint hatmillió forint, de

ne higgye senki, hogy a padláson porosodó számítógépet hadrendbe állítva meggazdagodhat a bitcoinbányászatból.

Ma már csak kimondottan erre a feladatra összeállított, drága célgépekkel, csoportokban dolgoznak a bányászok.

Csak 21 millió bitcoin lesz

A rendszert ugyanis úgy hozták létre az alkotói, hogy nagyjából tízpercenként jöjjön létre egy hitelesítő blokk. Ezért ha több gép van a hálózatban, akkor a feladat is nehezebbé válik, az egyéni siker esélye pedig drasztikusan csökken. A bányászatért járó pénz 64 felezés után nulla lesz, de addigra valószínűleg a tranzakciós díjak jelentik majd a fizetséget.

A bitcoinok 78 százalékát már létrehozták Forrás: AFP/Ethan Miller

A bitcoin másik sajátossága, hogy véges számú, összesen 21 millió bitcoin érme jöhet létre. Ezt szintén az alapítók határozták meg, nem lehet rajta változtatni. A számítások szerint 2140-ben gyártják le az utolsó bitcoint. Az elmélet szerint a véges szám azért nem gond, mert egyre magasabb lesz az értékük, vagyis kevesebb bitcoin kell majd egy-egy termék megvásárláshoz. Ha ez a deflációs folyamat elér egy bizonyos szintet, akkor könnyedén nagyságrendet válthatnak úgy, hogy jobbra viszik a tizedesjelet.

A Bitcoinblockhalf számlálói szerint jelenleg nagyjából itt tart a bitcoinrendszer:

• 16,33 millió bitcoin jött eddig létre,
• 1728 bitcoin keletkezik naponta,
• 77,78 százalékát bocsátották ki a lehetséges 21 millió érmének,
• 7835 milliárd forint a most létező bitcoinok aktuális értéke.

Még az sem egyértelmű, hogy pénz-e

Most nagyjából 490 ezer forintot ér egy bitcoin. Értékét részben az adja, hogy egyre több helyen lehet vele fizetni, és bármikor hivatalos pénznemekre lehet váltani. Nemcsak online, hanem hagyományos üzletekben is elfogadják.

Magyarországon sem csak webáruházakban használható, ügyvédnél és fodrásznál is lehet vele fizetni, valamint van bitcoinautomata is. Az árfolyam viszont nagyon ingadozó, mivel nincs központi árszabályozás, rendkívül kockázatos befektetés, sokan pedig attól tartanak, hogy kipukkad a lufi.

Az anonimitás miatt a bitcoint a szervezett bűnözés és a terrorizmus kedvelt pénznemének és a pénzmosás ideális eszközének tekintik.

Tény, hogy ez valós veszély, de a rendszer támogatói azt mondják, az illegális tevékenységek a készpénz miatt virágozhatnak, mégsem akarja senki betiltani a készpénzforgalmat.

További probléma, hogy nincs tisztázva a bitcoin jogi helyzete. Már az is komoly előrelépésnek számított, hogy bizonyos országokban kimondták, hogy pénznek számít. A Magyar Nemzeti Bank egy korábbi közleményében arra figyelmeztet, hogy a virtuális fizetőeszközök nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának a felügyelete alá sem. Ezért nincsenek megfelelő garanciális, kárviselési szabályok, amelyek visszaélés, lopás esetén védenék a felhasználókat.