Az elmúlt években minden a lakásárak emelkedéséről szólt, nem hiába van ingatlanlázban az ország. Országos szinten 3 év leforgása alatt 27 százalékkal kerültek feljebb az ingatlanárak, és
míg 2013-ban 195 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig ez 2016-ra 248 ezer forintra szökött fel.
Ezzel együtt, ha nem tudtunk többet félretenni, akkor nagyobb lakáshitel szükséges álmaink lakásához.
Azonban az országos átlagok alapján nagy hiba lenne ítélkezni, hiszen a lakások árának emelkedése korántsem mondható kiegyenlítettnek az egyes régiók között. Vannak olyan térségek, amelyek különösen kiemelkednek és az új és használt lakások piaca egyszerre tudott rendkívüli mértékben meglódulni. Természetesen ilyen a főváros, ahol a frissen megjelent jegybanki statisztikák alapján
2016-ban az előző évhez képest 22,5 százalékos növekedést is lehetett mérni,
ami 350 ezres négyzetméter árat jelent (de a 2013-as mélyponthoz képest 55 százalékos volt az emelkedés).
A fővároson kívül a nagyobb városok, megyeszékhelyek lakásárai tudtak még érdemben nőni,
azonban ez is jócskán elmarad a fővárosban látottaktól. Ugyan minden régióban magasabb szintre kerültek az árak, mégis azt látjuk, hogy jelentős különbségek vannak közöttük, sőt még az egyes településtípusok között is. Ebben nyilván nagyon sok jellemző közrejátszik, például az is, hogy mennyire vonzó a térség a munkaerőpiaci jellemzők alapján, vagy milyenek a jövedelmi viszonyok.
A jegybank adatai alapján azonban az is jól látszik, hogy azokban a térségekben tudott a legnagyobb mértékű emelkedés végbemenni, ahol alapvetően magasabb szinten voltak az átlagos négyzetméterárak. Az ábra alapján jól kivehető a megyeszékhelyek és a városok előnye, és az is látszik, hogy az egyes régiók községeiben a legmérsékeltebb az árnövekedés.
A következő kalkulátor segít megtalálni a legjobb lakáshitelt!
Ugyanakkor mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy az egyes régiókban a jövedelmi viszonyokhoz képest hogyan is néznek ki az ingatlanárak. Ehhez összegyűjtöttük az egyes térségekben jellemző ingatlanárakat és azt összevetettük az ott jellemző átlagos nettó jövedelemmel. Persze minden régióban lehet olyan fejlettebb térség, ami felfelé húzza a jövedelmet és a lakásárakat, de mindenesetre jó viszonyítási pontot kaphatunk.
A számításaink során az egyes országrészekre jellemző átlagos négyzetméterárból indultunk, és mivel a statisztikák szerint a legtöbb ingatlan országszerte a 40-60 négyzetméteres kategóriában kelt el, mi is egy 60 négyzetméteres ingatlan átlagárát számítottuk ki.
A nettó jövedelem és az ingatlanárak tekintetében is nagy szórás tapasztalható hazánkban. A nettó jövedelem havi 146 ezer és 238 ezer között mozog átlagosan, míg számításaink alapján
egy 60 négyzetméteres ingatlant régiótól függően 9,2 és 24,6 millió forint között lehet megkapni.
Nem meglepő módon a közép-magyarországi régióban és a fővárosban a legmagasabb a kereset, itt havonta átlagosan jóval több, mint 200 ezer forintot visznek haza az emberek. Természetesen az ingatlanok árai is ebben a lokációban a legmagasabbak, viszont például Budapesten belül is hatalmas eltérések lehetnek az ingatlanárakban (elég az új építésű ingatlanokra gondolni).
A legalacsonyabb áron az észak-magyarországi, és dél-dunántúli régióban lehet ingatlanhoz jutni, itt rendre 9,3 és 11,5 millió forintba kerül egy 60 négyzetméteres lakás.
A nettó jövedelem és az átlagos ingatlanár viszonyában a Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl viszonylag kedvező helyzetben van,
mert a nettó keresetekhez képest az ingatlanárak nem annyira elrugaszkodottak.
Ugyanakkor érdekes adathoz jutunk akkor is, ha kiszámoljuk az éves nettó jövedelmet és azt elosztjuk a lakás árával, amivel megkapjuk hány évet kellene dolgozni, hogy meg tudjuk venni. Míg Közép-Magyarországon (azon belül Budapesten) és az Észak-Alföldön csaknem 9 év teljes jövedelmét kellene a lakásvásárlásra fordítani, addig Észak-Magyarországon 5 év után is meg tudnánk venni a hőn áhított lakást. Ugyanakkor a dunántúli régiókban is 6-7 év teljes jövedelméből tudnánk ingatlant vásárolni.