Komoly csapás érte a brazil pénzügyi piacot, miután múlt hét közepén kiderült Temer elnökről, hogy van egy hangfelvétel, amely szerint jóváhagyta a korrupció miatt elítélt parlamenti elnök, Eduardo Cunha megvesztegetését.
A Temerről készült hangfelvételt Joesley Batista, a JBS húsipari vállalat tulajdonosa adta át a hatóságoknak.
A vádalku keretében tett tanúvallomás megerősíti azt, hogy Michel Temer elnök és két hivatali elődje is több millió dollár kenőpénzt kapott, ami eddig talán a legsúlyosabb fejlemény a nagy horderejű brazil politikai korrupciós botrányban.
A JBS mintegy 500 millió real (44,6 milliárd forint) összegű kenőpénzt fizetett brazil politikusoknak és tisztségviselőknek az elmúlt években, hogy a húsipari cég egyszerűbben juthasson hitelhez állami bankoktól,
megnyerhessen pályázati kiírásokat, emellett rendezhesse adófizetési és egyéb vitás ügyeit a kormányzattal.
Közben Luiz Inácio Lula da Silva volt baloldali brazil államfő ügyvédei azt állították, hogy védencük ártatlan. Dilma Rousseff, akit ugyancsak alkotmányos vádeljárás keretében fosztottak meg tavaly hivatalától, szintén azt hangoztatta, hogy nem követett el jogsértést.
Ugyanakkor a három államfő mellett brazil törvényhozási képviselők, miniszterek, tartományi kormányzók és nagyvárosok polgármestereinek neve is elhangzott a tanúvallomásban, amely egyaránt gyanúba kever ellenzéki és kormánypártokat is.
A tanúvallomás szerint a JBS 15 millió realt, vagyis 1,3 milliárd forint kenőpénzt fizetett Temernek.
Lulának pedig, aki ellen öt eljárás is folyik korrupciós vádak miatt, 50 millió dollárt utaltak át offshore számlákra. Rousseff szintén offshore számlákra 30 millió dollárt kapott a JBS-től.
A dolog nem előzmény nélküli a brazil politikai életben. 1992-ben a kamara a korrupciós ügybe keveredett Fernando Collor de Mello elnök leváltása mellett állt ki, aki végül lemondott, mielőtt megindult volna ellene a vádeljárás.
Tavaly az ügyvédi kamara Dilma Roussef elnök elmozdítását is támogatta, akit végül le is váltott posztjáról a törvényhozás. Ez után lett elnök Michel Temer.
Temer hivatala közleményében tagadta a vádakat, hogy az igazságszolgáltatás akadályozása útján próbálta befolyásolni a vizsgálatot, illetve elutasította a feltételezéseket, hogy kenőpénzt fogadott el. Ugyanakkor több brazil képviselő, köztük Temer szövetségei is már a hét végén követelték a lemondását.
A dolgot csak bonyolítja, hogy
csütörtökön már zavargásokba fordultak a brazil államfő elleni tiltakozások Rio de Janeiróban.
A Globo című lap tudósítása szerint tüntetők egy kisebb csoportja csapott össze a biztonsági erőkkel. A tiltakozók üvegeket dobáltak, és gyújtogatni kezdtek. A hatóságok válaszul könnygázzal oszlattak, és kábítógránátokat vetettek be.
A Bovespa brazil részvényindex a botrány kirobbanása után 8,8 százalékkal, míg a brazil fizetőeszköz, a reál 8,5 százalékkal gyengült, de a kötvénypiacot is kellemetlenül érintették a hírek. Pénteken azonban a mutató már 1,69 százalékos pluszban zárt.
Mielőtt bekövetkezett volna a pozitív korrekció, a piaci felfordulás eredményeként Brazília 16 leggazdagabb embere összesen 6,2 milliárd dollárnyi vagyont veszített el, ahogy a részvénypiac 2008 óta nem látott szakadást produkált – írja a Bloomberg. Emiatt
az ország leggazdagabbjainak idei vagyongyarapodása 10,6 százalékra csúszott vissza
a múlt kedden mért 15,8 százalékról.
Az egyes milliárdosokat tekintve a bankszektorban utazó Joseph Safra, a Banco Safra alapítója szenvedte el a legnagyobb zsugorodást, mivel több mint 1 milliárd dollárt veszített. Mellette Jorge Lemann, Brazília leggazdagabb embere, és a 3G Capital egyik partnere 930 milliót bukott. A világ legnagyobb sörgyártó cége (Anheuser-Busch InBev) mögött is álló 3G-t többségében tulajdonló három milliárdos egyébként összesen 1,8 milliárd dollárt veszített.
Az egyetlen brazil milliárdos, akinek a vagyona növekedni tudott a zűrzavarban, a Facebook-társalapító Eduardo Saverin volt. Ő összesen 159 millió dollárt keresett, ahogy a közösségimédia-vállalat részvényei 1,9 százalékot erősödtek.