Az Európai Bizottság 2010-ben indított vizsgálatot a keresőóriás ellen. A gyanú az volt, hogy a Google – visszaélve piaci erőfölényével – saját termékeit és szolgáltatásait helyezi előtérbe keresői találati listáján.
Ez a vád végül csak a Google Shopping nevű szolgáltatás kapcsán nyert bizonyítást:
ám ezzel a cég megszegte az uniós antitröszt szabályokat, amelyek az adott iparágban a versenyhelyzet megőrzését hivatottak biztosítani. A bizottsági tájékoztatás szerint a Google ugyanazt a gyakorlatot folytatta az Európai Gazdasági Térség mindazon országaiban, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával. Kiderült, hogy a Google Shopping forgalma az Egyesült Királyságban 45-szörösére nőtt, Németországban 35-szörösére a visszaélés kezdete óta, a riválisoké viszont jelentősen csökkent, az Egyesült Királyságban 85, Németországban 92 százalékkal.
Közben a Google jelezte: fontolóra veszi a fellebbezés lehetőségét az Európai Bizottság által kiszabott 2,4 milliárd eurós bírság ellen, ugyanis nem fogadja el a brüsszeli testület döntését.
Nem értünk egyet a mai bejelentésekkel. Részletesen elemezni fogjuk a bizottság döntését, és fontolóra vesszük a fellebbezést”
- írta közleményében Kent Walker, a vállalat alelnöke.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy
a Google anyavállalatának, az Alphabetnek tavaly 80 milliárd eurós volt a bevétele.
Ehhez képest a bírság nem tűnik nagynak, de mindenképpen érzékenyen érinti a technológiai óriást. Az ügyet figyelemmel kísérő elemzők megjegyzik: nem ez az első alkalom, hogy az EU vezető amerikai technológiai vállalatok ellen vizsgálódik, és sújtja azokat gigabírsággal.
A Google elleni eljárás nem az első olyan, amelyet az Unió indított nagy amerikai vállalatok ellen, és amelyekben euromilliárdok forogtak kockán. Hasonló ügyben az uniós versenyhatóság eddigi legnagyobb büntetését az Intel mikroprocesszor-gyártó cég kapta, melyet 1,06 milliárd euróra bírságoltak 2009-ben.
A Microsoft elleni 2004-es 497 millió eurós bírság után, nemrégiben az Apple-nek kellett 13 milliárdos adót fizetnie Írország számára.
Ezeket az eljárásokat többen az amerikai Szilícium-völgy elleni valamiféle tervszerű európai lépéssorozat részeként értékelték. Az amerikaiak teljesen másképp látják saját vállalataik tevékenységét: Obama volt elnök néhány éve felkarolta a Google ügyét, mondván, az európai protekcionizmus nyomán az amerikaiaknak is joguk van saját vállalataik támogatására. 2013-ban le is zárult a szövetségi vizsgálat a cég ellen, elmarasztalás nem született.
Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy valóban csak és kizárólag az amerikai társaságok elmarasztalása lenne az Unió szervezeteinek célja.
A 2010 és 2017 januárja közötti időszakban hozott ítéletek mindössze 15 százalékában volt érintett tengerentúli cég, a döntések mintegy kétharmada európai vállalatokat sújtott.
A transzatlanti feszültséget mindenesetre minden ilyen lépés csak gerjeszti, és a mostani ítélet nem alapozza meg a jó légkört a hamarosan kezdődő G20-as csúcstalálkozóhoz sem. Ebben a helyzetben a brüsszeli vezetés egyelőre csak óvatos találgatásokba bocsátkozhat arról, hogy miként reagál az amerikai fél a Google-t letaglózó óriási bírságra.
A Google ellen két másik vizsgálat is folyik ezzel párhuzamosan: az egyikben azt nézik meg, hogy tisztességtelen magatartást folytatott-e a cég akkor, amikor kitiltotta versenytársait a Google keresősávját és reklámjait használó oldalakról. A másikban a vállalat mobilszolgáltatókkal meglévő kapcsolatait világítják át, és
azt szeretnék feltárni, hogyan fizet a Google azért, ha egy felhasználó az Android szoftvert vagy a Play webáruházukat használja.
A Google bizakodó és diplomatikus hangnemben reagált mindezekre. Az Unió egyes szervezeteiben komoly lobbitevékenységet folytató cég úgy nyilatkozott, hogy továbbra is mindenben együttműködik az Európai Bizottsággal, és bíznak abban, hogy az online vásárlásoknál bevezetett újításaik a vásárlók, kereskedők és a verseny érdekeit is egyaránt szolgálják.