Az arany évszázadok óta meghatározó befektetési eszköz mindazok szemében, akik aggódnak a pénzügyi kockázatok miatt. Nem véletlen tehát, hogy a tőzsdén kereskedett alapok ezzel a nyersanyaggal keresték a legtöbb pénzt, de még a jegybankok is egyre halmozzák fel a nemesfémet.
Ha azonban az inflációs kockázatokról van szó, melyek gyengíthetik a portfóliókat,
az elmúlt 25 évben volt egy fém, amely még az aranynál is sokkal jobban teljesített: a réz.
Noha az adatok azt mutatják, hogy általánosan a szélesebb körű nyersanyagindexek adták a legjobb fedezetet, amikor az amerikai infláció emelkedésnek indult, a réz még így is messze kiemelkedik a sorból – írja a Bloomberg.
A számok szerint 1992 óta az amerikai infláció minden 1 százalékos éves erősödésére 18 százalékos izmosodás jutott a réz részéről. Ez pedig több mint háromszorosa az 5,2 százaléknak, amelyet az arany produkált. A réznél egyébként egyedül az energiaszektorhoz köthető nyersanyagokat tömörítő szélesebb index teljesített jobban, amely olyan eszközöket tömörít, mint az olaj vagy a földgáz.
Általánosságban is elmondható, hogy a nyersanyagok jól teljesítenek az infláció emelkedése során – és ezek közül emelkedik ki a réz. Ennek elsődleges oka, hogy
ezek az eszközök hagyományosan jobban teljesítenek, ha a gazdaság felhevül, és nő a fogyasztás olyan áruk és szolgáltatások iránt, mint a gépjármű, az ingatlan vagy az utazás
– mondta Mike McGlone, a Bloomberg Intelligence elemzője.
Jóllehet az amerikai infláció a pénzügyi válság óta relatíve alacsony volt, most ismét mutatkoznak olyan jelek, melyek arra utalnak, hogy felpattanás közeleg. Nem véletlen, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Janet Yellen, ebben a hónapban jelezte, további kamatemelés várható 2017-ben, hogy visszatartsák a gazdaságot a túlhevüléstől. Ezzel együtt Yellen a héten újra megerősítette, a jegybank elkötelezett az árstabilitás, illetve a 2 százalékos inflációs célja mellett.
A múltban, 1970 és 1992 között, a havi éves alapú inflációemelkedés átlagosan 6,1 százalékos volt az USA-ban, és 1980 márciusában érte el a csúcsot 14,8 százalékkal.
A 2008-as pénzügyi válságot követően azonban a havi átlagnövekedés mindössze 1,4 százalékos volt,
és a 2009-2015 közötti időszakban deflációs időszakokat is tapasztalhattunk.
Noha nem mindenki számít arra, hogy az infláció érdemben emelkedni fog, és ezért még mindig az arany a legnépszerűbb fedezetre használt nyersanyag, a réz árfolyama 18 százalékot emelkedett tavaly, míg az aranyé csupán 8 százalékot. Idén eddig viszont az arany teljesített jobban 9,2 százalékos izmosodással, míg a réz a londoni kereskedésben mindössze 5,7 százalékot drágult.
Mindazonáltal vannak olyan jelek, melyek arra utalnak, hogy a réz ismét lendületet vehet. A tavalyi év elején ugyanis az árfolyam hatéves mélypontra szakadt, ahogy a kínai gazdaság lassulásnak indult, a kitermelés pedig erősödött.
A bányacégek azonban mára visszafogták a termelést, a kereslet pedig újra növekedést mutat.
A Barclays nemrég kiadott jelentése pedig már úgy számol, hogy a globális kereslet idén 56 ezer tonnával fogja meghaladni a kitermelt mennyiséget, de ez a rés jövőre már 72 ezer tonnára tágulhat. A bank számításai szerint a tavalyi többlet 102 ezer tonnát tett ki.