Hogyan érdemes használni a közösségi médiát?

Istanbul, Turkey - January 16, 2016: Paper cubes with Popular social media services icons, including Facebook, Instagram, Youtube, Twitter and a Macbook Pro laptop computer on a wooden desk.

A közösségi média használata valódi kincset ér. Ha jól használjuk. Ez azonban nem is annyira egyszerű feladat, még akkor sem, ha első pillantásra a névtelen celebek százezeres követői csoporttal rendelkeznek. Alaposan végig kell gondolni, valóban akarunk-e Facebook-profilt, Instagram fiókot, s ha igen, akkor mi a szándékunk vele.

Jól hangzik, hogy a cégünket, szolgáltatásunkat a közösségi médiában is népszerűsítsük, elvégre ingyen juthatunk publikációs felülethez. Ám ahhoz, hogy ezek az alternatív megoldások sikeresek legyenek, valójában komoly munka és erőbefektetés kell.

Első körben fontoljuk meg: tényleg szükséges-e, akarjuk-e használni ezeket a felületeket. S ha igen, melyiket? A rövid üzenetekre szakosodott Twittert? A mindenre használható Facebookot? A képmegosztó Instagramot? Gyártsunk tervet, stratégiát! Nem kell eszeveszett dolgokra gondolni, első körben vegyünk elő egy darab papírt és írjuk le:

mit akarunk kezdeni ezeken a felületeken, miért tartjuk fontosnak a jelenlétet és milyen közvetett, illetve közvetlen hasznot remélünk ettől.

Ha ez a pár gondolat összeszedése nehéznek bizonyul, nyugodjunk, meg, a többi még nehezebb lesz: határozzuk meg, mit akarunk posztolni. És mennyit. Heti egyet? Napi ötöt? Nem mindegy. Nagy forgalmat akkor lehet elérni, ha naponta több, éves szinten tehát legalább egy-két ezer bejegyzést teszünk ki. Ez azonban nagyon megterhelő. Csak kezdjük el írni, miket tennénk ki az oldalra, lássuk meg, meddig jutunk. Ha kínok között csak ötven poszt jut eszünkbe, akkor elégedjünk meg heti egy-két bejegyzéssel. Ez nem hoz majd tömegeket, de valóban az a cél, hogy a csavarboltunk Facebook-oldalát 50 ezren látogassák? Vagy elég, ha van egy platform, ahol elér bennünket, a potenciális vevő?

Át kell gondolni, hogy mire akarja cégünk használni a közösségi médiát Forrás: Getty Images/hocus-focus/Hocus-Focus

A közösségi felületeket rendszeresen felügyelni, kezelni kell, ez pedig időigényes. Ha belevágunk,

legyen meg erre az ember, aki előre meghatározott gyakorisággal nézi, frissíti az oldalakat.

Ha ez elmarad, az oldallal nem foglalkozik senki, az olyan, mintha nem is lenne közösségi felületünk. A feladatok leosztásában, meghatározásában segítségünkre lehet valamilyen feladatkezelő alkalmazás, ahol előre rögzíthetjük, mikor mit tervezünk csinálni az oldalakon.

Ha költeni is szeretnénk, vagyis Facebook vagy Instagram hirdetésben gondolkodunk, mindig számoljunk előtte: mennyit szánunk rá, és mit várunk tőle.

A kampányok végén pedig ellenőrizzük, bejöttek-e a számításaink.

Elképesztő pénzt el lehet szórni értelmetlenül, ha nem ellenőrizzük le a munka eredményét. A közösségi médiában (és a Google esetében is) a hirdetéseket nagyon fontos megfelelően pozícionálni. Vagyis a megfelelő célközönség számára hirdessünk: ha Cegléden van csavarboltunk, érdemes földrajzi szűkítéssel, inkább középkorú férfiakra fókuszálni, mert vevőink többségét ők alkotják.

A Facebookon azzal is számolni kell, hogy bejegyzéseinket kommentelni is fogják. Mivel ez közösségi média és nem egy speciális hirdetési felület, ezért a visszacsatolás, a kölcsönös megnyilvánulás alapvető. Vagyis azt eleve felejtsük el, hogy a bejegyzéseink nem lesznek kommentelhetők. Ha engedjük a véleményeket, akkor azonban azzal is számolni kell, hogy nem mindenki fog kedveset írni.

A kritikát mindenképp el kell tűrnünk, fontos, hogy ezt is elmondhassák a vevőink, látogatóink.

Az más dolog, hogy mikor jön el a pont, amikor közbe kell lépni. Ha kritizálják szolgáltatásunkat, termékünket, reagálnunk kell – s nem úgy, hogy a kritikust töröljük. A közösségi média is olyan, mint az üzlet, vagyis a vásárlót nem illik lehurrogni itt sem. Inkább találjunk megoldást, amivel az ügyfél is elégedett. Arra is fel kell készülni, hogy mi lesz, ha egy bejegyzésünk rosszul sül el: sértő, félreérthető lesz, rosszabb esetben végigsöpör a médiában. Ez esetben nagyon észnél kell lenni, hogy minél kisebb visszhangja legyen a hibának, azt azonban tudni kell: eltüntetni, meg nem történté tenni nem tudjuk az esetet. Igyekezzünk inkább elnézést kérni, korrigálni a tévedést.

A kommenteket azért is érdemes folyamatosan figyelni, mert az obszcén, kirekesztő, gyűlölködő megjegyzéseket érdemes kiszűrni.

A látogatók ugyanis ezeket a megjegyzéseket is komolyan veszik, s ha eltűrjük, úgy tűnhet, egyet is értünk ezekkel a véleményekkel.

Azt is jó észben tartani, hogy a reklámetikai szabályok itt is érvényesek. Vagyis legyen szó akár sorsolásról, nyereményjátékról, a szabályokat itt is be kell tartanunk.