A csalások melegágya a nyersanyagpiac

In this undated handout photograph released on June 6, 2014 by PT Newmont Nusa Tenggara, trucks haul raw earth materials in the Batu Hijau copper mine site, located in Indonesia's West Nusa Tenggara province. US mining giant Newmont said on June 5, 2014 it was placing thousands of workers at its Indonesian copper mine on leave and declared force majeure to avoid liability on existing orders, blaming new rules governing the sector. AFP PHOTO / PT NEWMONT NUSA TENGGARA -----EDITORS NOTE----- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / PT NEWMONT NUSA TENGGARA" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS SERVICE TO CLIENTS / AFP / PT NEWMONT NUSA TENGGARA / PT NEWMONT NUSA TENGGARA

Noha a globális pénzügyi piacokat ma már behálózzák a legmodernebb elektronikus rendszerek, a nyersanyagpiacnak még mindig van egy szeglete, amelyben a nyomtatott papír a meghatározó. Ez pedig erősen kiszolgáltatja a kereskedőket a csalóknak. A veszteségek így elérik a több százmillió dolláros nagyságrendet.

Míg a világ jelentős része a legfejlettebb elektronikus kereskedési technológiák esetleges kockázataival van elfoglalva, az olyan fémek eladói és vásárlói, mint a réz, az alumínium vagy a nikkel, még mindig papíralapú dokumentációra támaszkodnak. Az általában hologramokkal és titkos kódokkal ellátott raktári számlák pedig azért fontosak, mert alapját képezik az olyan banki hiteleknek, melyek mögött fémek szerepelnek biztosítékként – írja a Bloomberg.

Mivel azonban fizikai papírokról van szó, ezek ki vannak szolgáltatva a hamisításnak.

Most pedig úgy tűnik, 2014 óta másodszor fordul elő, hogy egyes bankok összesen több százmillió dollárt buknak azon, hogy a csalások következtében nem létező nyersanyagokat tettek a hitelek mögé.

Általános probléma

Ez ráadásul egy igen elterjedt és átható probléma – mondja John Barlow, a Holman Ferwick Willan partnere. A kockázatkezelési tanácsadással foglalkozó cég szakértője szerint az ilyen üzletekkel az a gond, hogy a bankok vagy vállalják a kockázatot, vagy teljesen átalakítják az iparág egész működését.

Ez utóbbi azonban nem volna könnyű, hiszen a raktárakban álló fizikai nyersanyagokkal összefüggő hitelezés teljes üzletága 4 ezer milliárd dolláros – beleértve a logisztikát és a szállítást is.

Jelentős összegek úszhatnak el a csalások miatt Forrás: Pixabay.com

Noha a nagyméretű csalások relatíve ritkák,

a raktári számlák mégis a nyersanyagpiaci csalók egyik kedvenc terepének számítanak.

Az elmúlt időszakban a francia Natixis és az ausztrál Australia & New Zealand Banking Group (ANZ) futott bele abba, hogy százmilliókat bukhat, miután kiderült, hamis dokumentumok voltak Acces World nevű cég (egyébként a Glencore leányvállalata) ázsiai nikkelkészletei mögött. A csalás következtében az ANZ 305, míg a Natixis 32 millió dollárt bukhat a bírósági papírok szerint.

Ki a felelős?

Tovább nehezíti a kérdést, hogy nem pontosan világos, ki tehető felelőssé az ügyben. A Natixis esete jól illusztrálja, hogy

ilyenkor gyorsan beindulnak az egymásra mutogatások

. Maga a Natixis a Marex Financial brókercéget perli, amely azonban a periratok szerint azt közölte, a papírok megfelelően ellenőrzöttek és hitelesítettek voltak. Éppen ezért a Marex szerint az Access World lenne a felelős bármilyen veszteségért, mivel ők hitelesítették a dokumentumokat.

Nehéz meghatározni, ki a felelős Forrás: 123rf.com

Nem ez volt azonban az első eset, hogy nagyobb pénzintézetek kapcsolódtak nyersanyagpiaci csalásokkal összefüggő ügyekhez. Még 2014-ben, a Standard Chartered, a Citigroup, valamint a Standard Bank Group keveredett összesen 648 millió dolláros botrányba, ahogy egy kínai kikötőben csaltak az réz, alumínium, illetve alumínium-oxid készletekkel.

Mindazonáltal azon esetek, melyek a bíróságra is eljutnak, csupán a jéghegy csúcsát jelentik.

A rendszer ugyanis folyamatosan ki van téve a csalásból eredő kockázatoknak, részben azért, mert nincs standardizált módja a készletek követésének és hitelesítésének,

vagyis elképesztően nehéz a rendszerezetten ellenőrizhető hitelesítés. A másik probléma a szakértők szerint, hogy akár egyetlen üzlet is mintegy 40 eredeti dokumentum követését teszi szükségessé, ami az elektronikus rendszer hiánya miatt szintén kiszolgáltatja a rendszert a kockázatoknak.