A Warner volt az utolsó a három óriáskiadó közül, amely aláírt a Spotify-jal. Ennek köszönhetően a több mint 140 millió felhasználóval rendelkező Spotify mostantól tovább bővítheti zenei kínálatát.
Mivel az előadók az elmúlt időszakban sokat panaszkodtak arra, hogy a streamplatformokon át szerzett bevétel eltörpül a valós eladások mellett (lemezek, dalok vétele), ezért a Spotify-nak bele kellett egyeznie bizonyos korlátozásokba.
Ezek ellenére is azonban nagyon jó kilátásokkal indul neki a tőzsdei bevezetésnek a Spotify,
hiszen most már a Sony és a Universal mellett, a Warner is felkerült a zenei palettájukra.
Boldogan nyilatkozott a Warner szóvivője is, mert mint mondta a Spotify segítségével igazi innováció következik majd a zeneiparban. Továbbá szeretnék a zene értékét növelni, valamint megadni az előadóknak és a szerzőknek az őket megillető díjakat.
Mindkét cég vezetése úgy véli, hogy a jelenlegi növekedéssel még rengeteg új felhasználót tud szerezni a Spotify a jövőben.
Daniel Ek a streamszolgáltató alapítója hozzátette, hogy ezentúl az előadóknak lehetősége lesz majd az új albumaikat kizárólag a prémium ügyfelek számára elérhetővé tenni. Így ezek az előfizetők élvezhetik a nagylemezt teljes egészében, de a többiek számára is megmarad a dalok külön-külön hallgatásának lehetősége.
Az első hírek szerint a Spotify nem fog IPO-t (Elsődleges nyilvános forgalomba hozatal) csinálni, hanem egyszerűen listázza majd a részvényét a New York-i értéktőzsdén. A legtöbb cég az IPO révén szokott pénzt szerezni, valamint részvényt kínálni a befektetőknek. A streamszolgáltató viszont ezzel a lépéssel meg akarja nyomni a saját részvényei árát. Ezek a papírok nem nyilvánosak, hanem a Spotify már meglévő befektetőinél és tulajdonosainál vannak.
A hagyományos tőzsdére lépésnél, vagyis az úgynevezett IPO-nál, új részvényeket bocsát ki a cég és lehetővé teszi, hogy bárki vegyen belőle és kereskedjen vele.
A vállalat először egy, vagy több kereskedelmi bankkal tárgyal és ők jegyzik majd később a cég részvényeit. Ezek a bankok segítenek meghatározni a részvény kezdő árát és ők folytatják le az IPO-val kapcsolatos teendők nagy részét, viszont ezért rengeteg pénzt kérnek.
Az IPO során a cég egy részét gyakorlatilag eladja a nyilvános befektetőknek.
A részvény ára aztán ennek köszönhetően folyamatosan mozog, annak hatására, hogyan reagál a nyilvánosság az új értékpapírra.
Ha papír túlárazott, akkor a tőzsdére kerülés után nem sokkal az ár lezuhan, ha pedig alulértékelt, akkor gyorsan nőni fog az árfolyam. Egy idő után aztán piac beárazza a részvényt, ha minden rendben van a cég háza táján.
A Spotify nem szeretne eladni semmit sem vállalatból nyilvános befektetőknek,
hiszen akkor az árfolyam sokkal több tényezőnek lenne kitéve, mint most, amikor csak a nagybefektetők és a tulajdonosok, illetve az igazgatók rendelkeznek a streamszolgáltató értékpapírjával.
A csavar a dologban, hogy ugyan új részvényeket nem bocsátanak ki, viszont a már meglévőket szabadon eladhatják a befektetők.
Ráadásul a Spotify ezzel elkerüli az IPO hatalmas költségeit.
Érdekesség, hogy a Morgan Stanley és más befektetési bankok több mint 100 millió dollárnyi haszonra tettek szert azután, hogy a Facebookot bevezették a tőzsdére és árfolyama stabilizálódott, hiszen ők vitték végig a vállalat IPO-ját.