A 2008-as gazdasági világválságban gyakorlatilag minden nemzet érintett volt kisebb-nagyobb mértékben. A legnagyobb vesztesnek Izland számított,
csődbe ment az ország teljes bankrendszere.
A bankrendszer totális összeomlása államcsődöt eredményezett, amelyet a Nemzetközi Valutalap segítségével vészelt át az északi nemzet.
Izland a válság miatt nem fizette ki külföldi tartozásait, a dollár árfolyama pedig 60 izlandi koronáról 120-130 koronára ugrott. Az izlandi parlament több intézkedést bevezetett, hogy kikormányozza az országot a gödörből:
Azonban a legfontosabb lépés az volt,
hogy Izland elkezdte népszerűsíteni az országot.
A gejzírekről, a sarki fényről és a csodálatos tájakról készült képek megtették a hatásukat, gyakorlatilag ellepték a turisták a szigetet.
A gazdasági csoda egyértelműen a turizmus miatt jött létre, amelynek köszönhetően olyan stabil lett a pénzügyi rendszer, hogy 2017 márciusában minden olyan pénzügyi korlátozást feloldottak Izlandon, amelyet még 2008-ban vezettek be – írja a Wall Street Journal.
Azonban a turizmus, amely egykor kirántotta a gödör mélyéről az országot, most ugyanúgy összeroppanthatja azt.
Az ország fapados járatokkal könnyen megközelíthető, már Magyarországról is visz közvetlen járat a szigetre.
2017-ben 2,2-2,3 millió turistával számol az ország.
2016-ban a külföldi látogatók száma 1,79 millió volt, ami idén 22-28 százalékkal lesz várhatóan magasabb.
Ez a szám annak tükrében különösen döbbenetes, hogy a helyi lakosság száma mindössze 330 ezer fő, azaz csak annyian laknak itt, mint Debrecenben (203 ezer) és Győrött (129 ezer) együttvéve.
A turizmus rohamos növekedésének köszönhetően ez lett az ország húzó szektora,
mely nagyobb mértékben járul hozzá a GDP-hez, mint a korábbi elsődleges bevételforrás, a halászat.
A külföldi emberek bevonzása ugyan tudatos lépés volt a kormány részéről, azonban ekkora turista invázióra senki sem számított. Izlandnak nem tudott ilyen gyorsan felkészülni a rohamra. Hiányos az infrastruktúra, kevés a turistákat kiszolgáló személyzet, míg eközben a kiadó házak árai és az út menti szemét mennyisége egyre csak nő.
Nemcsak az olcsó megközelíthetőség növelte meg Izlandon a turisták számát, hanem a világon folyamatosan emelkedő kínai turisták létszáma is. Az utcák egyre inkább zsúfolttá váltak, az utak szélén bérelt autók parkolnak, és
mivel alig épült hotel, ezért virágzik az Airbnb.
Tavaly minden nyolcadik belvárosi lakást kiadtak rövidtávú szállás formájában, ami egyben a lakásárak és az albérleti díjak emelkedéséhez is vezetett.
Mivel gyakorlatilag 2016-ban egy izlandira hat turista jutott, ezért a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely évi 90 napra korlátozta azt az időt, amelyre valaki kiadhatja ingatlanát az Airbnb szállásközvetítőn keresztül.
Ez időn túl üzleti adót vetnek ki a kiadásból származó jövedelemre.
Emellett a kormány tervezi az utak javítását, hidak és parkolók építését. Szükség van a nyilvános vécék és szeméttárolók számának bővítésére is.
A turizmus mellett több gazdasági mutató is kedvezően alakul Izlandon, olyannyira, hogy egyes elemzőket a jelenlegi helyzet a válság előtti időkre emlékezteti. A GDP 7,2 százalékkal bővült, ez a legmagasabb ráta a fejlett országok között.
A munkanélküliség 2,6 százalékra zuhant, ami szintén rekordnak számít.