2018-tól az állam a sikeres nyelvvizsgák árát visszatéríti

Tanulásra a délután az ideális

A következő három évben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának ingyenessé tételére. A lehetőség sok fiatalt érinthet, 2020-tól a középiskolások csak nyelvvizsga birtokában kerülhetnek be a felsőoktatásba, a magyar egyetemisták harmada pedig nyelvvizsga-problémák miatt késleltetett diplomaszerző.

A következő három évben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának ingyenessé tételére – áll a Magyar Közlönyben nemrég közzétett kormányhatározatban.

A dokumentum szerint

• 2018-ban 2,788 milliárd,
• 2019-ben 3,066 milliárd,
• 2020-ban pedig 3,372 milliárd forintot fordít erre a célra a kormány.

A döntés értelmében 2018. január 1-jétől az adott évre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig megtérítik a nyelvvizsga díját

a 35. évüket be nem töltött fiataloknak.

Illusztráció Forrás: Thinkstock

Ez az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára, vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik.

Az ingyenes nyelvvizsga kiváló lehetőség azon szülők számára, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, így ebből a szempontból nagyon hasznosnak tartom

– emelte ki Gyulai Éva a WISE Business English Solutions ügyvezető igazgatója

A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás adatai alapján a fiatalok jóval nagyobb arányban vallják azt magukról, hogy megfelelő szintű nyelvismerettel rendelkeznek, mint amennyien nyelvvizsgát is tettek.

Az összes fiatal 73 százaléka állítja, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, ami emelkedés az elmúlt évekhez képest.

Az idegennyelvtudás azonban nem tükröződik a nyelvvizsgával rendelkezők arányát, ami 2012-höz képest változatlan: a fiatalok 31 százalékának van valamilyen szintű nyelvvizsgája legalább egy idegen nyelvből.

Illusztráció Forrás: MTI/Marjai János

Alapszintről a középszintig eljutni legalább 250-300 órás idő- és energia-befektetést jelent, de a fejlődési hatékonyság természetesen személyenként eltérő.

Az óraszám átlagolása helyett inkább a fejlődés három fontos tényezőjét hangsúlyoznám, melyek a valódi nyelvismeret elsajátításához szükségesek - mondta Gyulai Éva.

Sajtóinformációk szerint a magyar egyetemisták és főiskolások

harmada nem szerzi meg időben a diplomáját.

2010 és 2014 között a felsőoktatási képzésben részt vevő, de már abszolvált kétszázezer hallgatók (182 299 fő) harmada 32,3 százaléka késleltetett diplomaszerző.

Három fontos tényező

Mindenekelőtt a megfelelő középiskolai oktatást emelném ki, hiszen ennek megléte már egyenes út lehet egy általános vagy akár specifikus nyelvvizsgához, továbbá a használható tudás megszerzéséhez – emelte ki Gyulai Éva, aki maga is nyelvtanár.

A második fontos kritérium a jó tanár, aki a megfelelő technikák birtokában eredményesen tudja átadni a tudását.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a stabil nyelvismerethez elengedhetetlen a sok gyakorlás a tanórák után, baráti vagy otthoni környezetben. Ha mindhárom szempont teljesül, akkor valószínűleg a nyelvvizsga megszerzése nem érint további kiadást.

Illusztráció Forrás: Kovács Attila

A középiskolásoknak is nagyobb szükségük lenne a használható nyelvtudásra, mint eddig bármikor:

2020-tól csak akkor kerülhetnek be egyetemre, főiskolára, ha van egy – legalább középfokú – nyelvvizsgájuk.

Ha a korábban felsoroltak nem teljesülnek, akkor várhatóan az iskolai oktatáson felül is számíthatunk plusz költségekre. A régiós különbségek miatt nem lehet jelenleg egységes nyelvtanári óradíjat megállapítani, az egyéni órák 4000-8000 Ft közötti összeghatáron, a csoportosak pedig 800-2000 Ft/fős összeghatáron belül mozognak.