A brüsszeli testület szerint erre azért van szükség, mivel előfordulhat, hogy külföldi befektetők olyan stratégiai jelentőségű beruházásokra törekednek, amik révén kritikus fontosságú európai cégeket vonhatnak ellenőrzésük vagy befolyásuk alá.
A külföldi felvásárlások a kritikus infrastruktúrák és technológiák területén sérthetik az európai érdekeket, és azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy bizonyos harmadik országok a beruházásaikkal csökkenthetik az Európai Unió technológiai előnyét vagy akár a kontinens biztonságát is veszélyeztethetik
– hangsúlyozta a Bizottság.
Mint írták, egy tagállamot sem köteleznének a keretben való részvételre, tizenkét országban azonban már jelenleg is létezik hasonló mechanizmus.
Jyrki Katainen, a gazdasági növekedésért felelős biztos hozzátette: az Európai Unió így is a világ egyik legnyitottabb beruházási rendszere marad, ráadásul a keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot, a befektetések átvilágításánál ugyanis továbbra is a tagállamoké lesz az utolsó szó.
A tájékoztatás szerint a bizottság 2018 végéig alapos elemzést készít az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatokról,
azon stratégiai ágazatokra összpontosítva, melyek ellenőrzése biztonsági vagy közrendi okokból aggályokat vethet fel, különösen, ha a beruházó harmadik ország tulajdonában van vagy ellenőrzése alatt áll, vagy jelentős állami támogatásban részesül.
Ezzel párhuzamosan a bizottság bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek egy többoldalú (multilaterális) bíróság létrehozására, amely a beruházási vitákkal foglalkozna. Valamint javaslatot tettek az uniós szabadkereskedelmi tárgyalások megindítására Új-Zélanddal és Ausztráliával.
Továbbá kiemelték, hogy ezentúl minden korábbinál átláthatóbb módon fognak zajlani a kereskedelmi tárgyalások,
a nemzeti és a regionális parlamenteket a folyamat első napjától tájékoztatni fogják. Jean-Claude Juncker, a testület elnöke a héten arról számolt be, hogy az egyeztetéseket még a bizottság mandátumának végéig, 2019-ig le szeretné zárni.