A befektetőket elvakítja a hozamvadászat

A pénzügyi piacok szereplői annyira el vannak foglalva a hozamvadászattal, hogy szemük sem rebben, ha beütnek a geopolitikai kockázatok. Ha pedig a piacok időnként lejtmenetbe kapcsolnak, azt azonnal vásárlási lehetőségként fogják fel.

Miközben az elmúlt hetekben Észak-Korea erőteljesen felborzolta a nemzetközi kedélyeket, a dél-koreai benchmark részvényindex, a Kospi, csupán kevesebb mint 5 százalékkal maradt el a mindenkori csúcsától. Ezzel párhuzamosan a dél-koreai won az év eleje óta rendületlenül mozog egy stabil és kényelmes tartományban az amerikai dollárral szemben.

Az olyan hagyományos menedékeszközök pedig, mint a svcájci frank, nem produkáltak túl nagy elmozdulást, de az arany emelkedését sem geopolitikai konfliktusok fűtötték. Vagyis úgy tűnik, a globális pénzügyi piacok szereplői valójában nem igazán vesznek tudomást a kockázatokról, az enyhe csökkenéseket pedig vételi lehetőségnek tekintik – írja a Financial Times.

Történelmi bizonytalanságok

Mindazonáltal ez a jelenség egyáltalán nem új.

Az elmúlt 14 évben ugyanis a piacok igencsak érzéketlenek voltak a világpolitikai eseményekkel szemben.

Amikor például 2014 első negyedévében Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, annak csupán múló hatásai voltak, és azok is csak a regionális piacokon.

A befektetők nem akarják meglátni a kockázatokat Forrás: AFP/Spencer Platt

Az érzéketlenség egyik oka egy régi bölcsesség lehet, amelyet Nathan Rotschild fogalmazott meg, és így hangzik:

„az ágyúk hangjára kell vásárolni, és a trombiták hangjára kell eladni."

A probléma ezzel az, hogy a történelmi bizonyítékok elég vegyesek arra nézve, hogy ez hosszú távon mennyire bölcs stratégia. Az Egyesült Államokban például a Dow Jones index csökkenéseket mutatott, amikor az USA belépett az első, majd a második világháborúba, de szintén esésekkel indult a koreai-háború, zsugorodás mutatkozott a kubai rakétaválság kezdetén, valamint szintén csökkent az árfolyam Kuvait 1991-es megszállását követően.

Mindent a hozamokért

Egy másik érv ennél erősebb, és arról szól, hogy a befektetőket elsősorban a hozamvadászat érdekli. Ezt Raghuram Rajan, a Nemzetközi Valutaalap egykori vezető közgazdásza – később az indiai jegybank elnöke – fejtette ki még 2005-ben. Rajan szerint az alacsony hozamkörnyezetben a befektetők a magasabb kockázatú befektetéseket keresik, hogy minél magasabb hozamot érjenek el. Mindez pedig igen kedvező kereskedési környezetként jelenik meg a felszínen, ahogy a befektetők bármilyen árcsökkenést arra használnak ki, hogy kipréseljék az össze lehetséges hozamot a piacból.

Ahogy pedig a piaci volatilitás csökken,

a befektetők még inkább meggyőzik magukat arról, hogy a piaci feltételek nekik kedveznek,

következésképpen még jobban ki akarnak használni minden csökkenést, hogy újabb pozíciókat építsenek ki. Minél hosszabb ideig marad az alacsony hozamkörnyezet, a befektetők annál nagyobb étvággyal vállalják az egyre magasabb kockázatokat.

Környezeti hatások

Némileg azonban bonyolítja a helyzetet, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mégiscsak háromszor emelt már kamatot az elmúlt kilenc hónapban. Mindazonáltal a helyzet akkor válik majd igazán izgalmassá, ha más nagy központi bankok is elkezdenek szigorítani – különösen az Európai Központi Bank és a Bank of Japan, melyek továbbra is tartják az extrém laza politikát.

Változást hozhatnak a jegybanki szigorítások Forrás: AFP/Chip Somodevilla

Ráadásul azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt időszakban maga a Fed is egyre lazább hangnemet ütött meg, és a chicagói tőzsde határidős jegyzései alapján a piac csak alig több mint 50 százalék esélyt ad annak, hogy a jegybank jövő augusztusig újra kamatot emel. Vagyis összességében

a jelenlegi globális terepet még mindig rendkívül laza monetáris környezet jellemzi.

Mindent összevetve, az látszik, hogy a jelenlegi piaci hangulat igen jó példája annak, hogy működik a klasszikus hozamvadászat. Ez viszont nyilvánvalóan azzal a hátránnyal jár, hogy a befektetők nem kalkulálják be teljes egészében az olyan geopolitikai kockázatokat, mint amelyek az Észak-Koreával kapcsolatos feszültségekkel járnak.