Észak-Budán panelból is a nagyobb alapterületű lakásokat keresik a vásárlók mint a Duna másik oldalán. A III. kerületben a kettő és három szobás, átlagosan 60-68 négyzetméteres házgyári lakások a legkelendőbbek. Észak-Pesten már a másfél szobás lakások is könnyen értékesíthetők, a külsőbb kerületekben pedig a garzonokat is sokan keresik.
A bel-budai részeken is jellemzően két-háromszobás, legfeljebb második emeleti lakásokat keresnek a vásárlók. Ritkán vásárolnak négyszobás lakásokat, és ez a teljes budapesti lakáspiacra érvényes megállapítás. Jól fogynak viszont a panellakások. Ugyan kerületenként eltérő arányban, de a vevők szívesen vásárolják a másfél szobás lakásokat.
Különösen keresettek a két- vagy háromszobás lakások, illetve az egy vagy két félszobával félszobával rendelkező lakások.
A 28-30 négyzetméteres garzonokat a VII., VIII. és IX. kerületekben különösen kedveltek, de ilyen lakásokra nagy a kereslet a XIX. és XX. kerületekben is.
Az egyszobás lakásokat annak ellenére keresik, hogy sokszor felújításra szoruló állapotban vannak, négyzetméteráraik pedig magasabbak a nagyobb lakásokhoz képest.
A háromszobásnál nagyobb lakásokat csak abban az esetben vásárolják, ha azok viszonylag egyszerűen kettéoszthatók.
A családi házaknál már nagyobb méretű, 100-200 négyzetméteres alapterületű ingatlanok iránt is van kereslet. Ez általában a nappali mellett további három szobát jelent.
Különösen a XVII. kerületben népszerűek az egyszintes, szép környezetben lévő ingatlanok.
De kelendők az új építésű iker vagy családi házak is, ahogy az 1960-as években épült kockaházak iránt is érzékelhető a kereslet.
25-35 millió forint közötti összeget szán a legtöbb családi házas vevő az új ingatlanára. A XIX. és XX. kerületben viszont 20 millió forintnál többet nem kívánnak a vevők a vásárlásra áldozni,
ami irreális elképzelés a 30 millió fölötti kínálati árakhoz képest.
Hasonlóan irreális vevői elképzelésekkel találkozni az agglomerációban. Szigetszentmiklóson átlagosan 15 millióért keresgélnek, de ez az értékesítési árak legalsó határa. Az ingatlanszakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy
az árak szórása településen belül is jelentős, akár 25-30 százalékos is lehet.
A különbséget általában a jobb közlekedés jelenti. A szakemberek ugyanakkor megjegyzik: nem csak a vásárlókra jellemző, hogy gyakran a reális piaci áraknál jóval olcsóbban kívánnak adott típusú ingatlant vásárolni, az eladók is gyakran túlárazzak eladóvá vált lakásukat vagy lakóházukat.