Kesztyűt dob az étteremláncoknak Észak-Korea

Annak, aki Kína nagyvárosaiban jár, némi keresgélés vagy előzetes információk alapján, vélhetően nem jelent gondot az sem, hogy kipróbáljon egy észak-koreai éttermet. De Kuala Lumpurban, Bangkokban, vagy épp Katmanduban és Ulánbátorban járva is beiktatható a programba az ottani Phenjan-egység felkeresése. A nemes egyszerűséggel Kim Dzsongun szorongatott diktatúrájának fővárosáról elnevezett étteremlánc nagyjából 130 egységet számlál világszerte, és az újságírók, turisták beszámolói szerint, a legtöbbnek kifejezetten jó a konyhája. Igaz, aki itt étkezik, az a diktatúrát pénzeli.

Ahogy az Origo is beszámolt arról, a szankciókkal sújtott Észak-Korea vezetése régi módszereket és új ötleteket is egyaránt bevet azért, hogy enyhítsen az országra nehezedő nyomáson. Az ország fővárosáról elnevezett étteremlánc közel harminc éves múltra tekint vissza, bővülése pedig egészen az utóbbi évekig töretlen volt. Más kérdés, hogy az állítólag gazdag kulináris élvezetek és az önkényesen a vendégekre erőltetett kulturális produkciók kínálata mellett,

az étteremlánc az egyik forrása annak, hogy a rezsim külföldi valutához jusson.

Phenjani a Phenjan-franchise

Mint szinte minden más észak-koreai eseménnyel, vagy jelenséggel kapcsolatban, úgy a Phenjan étteremlánc kapcsán is meglehetősen sok a bizonytalanság. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy az első egységek már 1990-ben megnyíltak a fővárosban. Egyes vélekedések szerint, a forgalmasabb helyeken létesülő új éttermek a szerény, de viszonylag kiszámítható megélhetést jelentik annak a kevés, jobb módban élő észak-koreainak, aki egyáltalán ilyesmiben gondolkodhat.

Az elmúlt másfél évtized egyik dinamikusan növekvő franchise-hálózata az észak-koreai étteremlánc Forrás: 123rf

A délkelet-ázsiai – első lépésként Kínában végrehajtott – terjeszkedés a 2000-es években indult meg. Az étteremlánc egyértelműen az államhoz köthető napjainkban is, de azt a phenjani vezetés sem tudta megúszni, hogy helyi partnerek csatlakozzanak a franchisehoz az ország határán kívül.

Így például Kínában nem is csak ottani vállalkozók, hanem leleményes dél-koreai üzletemberek csaptak le a világ legkommunistább országának étteremláncában rejlő, turistacsalogató potenciálra.

Az állami ideológia által megbélyegzett és elítélt kapitalista Nyugaton az első egység 2012-ben, Amszterdamban nyílt, holland tulajdonosok közreműködésével. Igaz, itt némileg változtatni kellett az étlapon, annak, aki szeretné megkóstolni a koreai módra elkészített – egyébként normál körülmények között, ott sem az élelmezés alapvető részének számító – kutyahúst és ginsengbort, annak továbbra is a Távol-Keletre kell utaznia. Az étterem ugyan néhány hónap múlva bezárt, de nem sokkal később újra nyitották azt, ráadásul egy, az ottaniak körében elég menőnek számító holland étkezdéhez közel.

"Phenjancafé" Spanyolországban, a kulturális kapcsolatok erősítéséért, melyet a tulajdonos észak-koreai barátainak ajánlott, és amelyben a kapcsolatok építéséért felelős észak-koreai delegáció támogatását élvezte Forrás: AFP/Josep Lago

A hírek szerint Kim Dzsongun személyes érdeklődését is felkeltette 2014-ben a skóciai terjeszkedés ígérete, amikor ott komolyan figyelmet kapott a függetlenedés kérdése. Ám végül a káprázatos tájairól is ismert Skóciának az észak-koreai hivatalnokoknak köszönhetően kell lemondaniuk a Phenjan-éttermek jelentette kulináris élvezetekről – nem tisztázott, pontosan hogyan tudott elcsúszni a terv néhány szürke eminenciáson.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az éttermek egy része nem a franchise nevét viseli, még az észak-koreai fővárosban sem.

Az üzemeltetési feladatokat ténylegesen ellátok és a várható nagyobb érdeklődés miatt, nem egy egység más nevet kap, és nem is észak-koreai étteremként, hanem pusztán a koreai konyha legjobb fogásait kínálóként ajánlja magát. Emellett még Észak-Koreában is léteznek a franchisetól független éttermek, és Ázsia más országaiban is akad belőlük jó néhány. Valójában tehát

nem lehet mindig egyértelműen meghatározni, a diktatúrát támogatja-e pénzével az az éhes turista, aki valamelyik koreai étterembe betérve leadja rendelését a felszolgálóknak.

A cikk második oldalán arról olvashat, hogyan próbál még több pénzt szerezni Észak-Korea éttermeiből, és a becslések szerint mekkora üzletet jelenthez a franchise!