Ahogy a globális gazdaság egyre lendületesebb talpra állást mutat, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed folyamatosan vonul vissza a piacról és kamatot emel. Az Európai Központi Bank (EKB) ezzel együtt szintén közelít ahhoz, hogy megkezdje a kötvényvásárlási programjának visszafogását – írja a Bloomberg. Ez a forgatókönyv pedig igen nehéz helyzetet teremthet az olyan nem kamatozó eszközöknek, mint az arany – mondja Troy Gayeski, a SkyBridgeCapital szakértője.
Tekintve a Fed jelenlegi, illetve az EKB várható pályáját, elég valószínűtlennek látszik, hogy az arany erősödni tudjon ebben a környezetben – figyelmeztetett Gayeski.
A Fed 2015 decemberében kezdte meg a legutóbbi szigorítási ciklusát, és azóta négyszer emeltek kamatot az amerikai központi banknál. A legújabb kamatemelés a piac szerint a következő hónapban várható. Az arany ez idő alatt nagyjából 20 százalékot izmosodott.
Ezt az emelkedést elsősorban a gyenge dollár, az Észak-Koreával kapcsolatos politikai feszültségek, valamint bizonyos fokig a brexit hajtotta.
Legutóbb pedig az amerikai adóreformmal kapcsolatos bizonytalanságok fékezték meg némileg a részvénypiaci ralit, és élesztették újra a befektetői kockázatkerülést.
A Fed mellett azonban más nagy jegybankok is egyre inkább a szigorítás útjára lépnek. Az EKB éppen a múlt hónapban jelentette be, hogy bár szeptemberig folytatni fogja az eszközvásárlási programját, annak mértéke januártól csupán havi 30 milliárd euró lesz, ami fele a jelenleginek. A Bank of England ezzel együtt több mint egy évtizede először emelt kamatot novemberben, de a várakozások szerint a kínai jegybank is igyekszik majd olyan intézkedéseket hozni, melyek csökkentik a kínai pénzügyi szektor rekord mértékű eladósodottságát.
A normalizálódó monetáris környezet azonban nettó negatív hatást gyakorolhat az aranyra – mondja John LaForge, a Wells Fargo elemzője. Az arany ugyanis – más nyersanyagokhoz hasonlóan –
laza monetáris környezetben teljesít jól.
Minél „normálisabb", vagyis kevésbé alkalmazkodó, ez a környezet, annál nehezebb az aranynak jelentősebb emelkedéseket produkálnia – tette hozzá LaForge.
Noha az arany a jövő év közepén még támogatást kaphat az alacsony kamatok és a magasabb amerikai infláció együttesétől, a fogyasztói árak várhatóan enyhülni fognak az év második felében. Ez pedig a nominális kamatok emelkedésével erős nyomást helyezhet az aranyra – jelezte a BNP Paribas stratégája.
Mindazonáltal a fenti forgatókönyv egyáltalán nincs kőbe vésve. A Fed legutóbbi szigorítási ciklusa ugyanis 2004 júniusa és 2006 júniusa között zajlott le, amikor is a kamatok 5,25 százalékig emelkedtek.
Ezzel egy időben viszont az arany árfolyama több mint 50 százalékot izmosodott.
Korábban, amikor 1999 júniusa és 2000 májusa között a kamatok 6,5 százalékig emelkedtek, a nemesfém szintén erősödött, bár csak nagyjából 6 százalékot.
A legutóbbi ciklus alatt produkált ralira az lehet a magyarázat, hogy a szigorítás kezdetekor az arany mindössze 390 dolláron forgott, vagyis igen nagy mozgástere volt még az emelkedéshez. Ráadásul akkoriban sokan féltek a bankrendszer kockázataitól, miközben az infláció szintén erősebb volt.
Manapság azonban
valószínűtlen, hogy az infláció a közeljövőben jelentősen meghaladja a 2 százalékot.
Következésképpen elég nehéz elképzelni, hogy az arany ralizni tudjon a mostani szigorítási ciklus idején – tette hozzá Gayaski.