Repülős turizmussal élénkül a gazdaság

Két és félszer dinamikusabban nőtt a repülővel érkező turisták költése Magyarországon 2011 és 2015 között, mint a közutat választó látogatóké – áll a Századvég Gazdaságkutató elemzésében. Bár jóval kevesebb turista érkezik hazánkba légiközlekedéssel, mint közúton, a költések összértéke alig marad el egymástól. A repülőtér számos fejlesztéssel járul hozzá ahhoz, hogy a jövőben még többen válasszák úticélként az országot.

A Budapest Airport és a Repülőtéri Térségfejlesztési Klaszter megbízásából a Századvég nemrégiben kutatást készített, hogy feltérképezze a repülőtér magyar gazdaságra gyakorolt hatását. A kutatás részeként megvizsgálták a turizmus adatait is, és ezekből kiderült, hogy bár a

2015-ben légiközlekedéssel érkező, mintegy 4,4 millió utas csupán tizede a 43,9 millió látogatót számláló közúti turizmusnak, a repülővel érkezők fejenként átlagosan 169 900 forintot hagynak az országban, szemben a nagyjából húszezer forintot költő közúti látogatókkal.

A forgalom növekedése is a repülős közlekedés esetén dinamikusabb: 2011-15 között a repülővel érkezők száma 25 százalékkal, míg a közutat használó látogatók száma csak 16 százalékkal nőtt.

Budapest Airport Fotó: Mudra László - Origo

Mindez több okra vezethető vissza: egyrészt az Európai Unióban és világszerte is sokkal kedvezőbb, olcsóbb megoldások érhetőek el a repülésben, mint néhány évtizede, másrészt, az ország turisztikai vonzerejének köszönhetően egyre távolabbról is jönnek hozzánk közvetlen repülőjáratok.

Jó példa erre a 2015 óta minden nyáron visszatérő Torontó-Budapest útvonal, jövő évben pedig három új észak-amerikai célállomás is elérhető lesz, New York, Chicago, valamint Philadelphia.

Az USA-ban kimondottan népszerűek vagyunk a többi ország turistáihoz képest. A Magyar Turisztikai Ügynökség 2016-os adatai szerint az Egyesült Államokból mintegy 278 ezer utas érkezett a magyarországi kereskedelmi szálláshelyekre egy év alatt – csak Németországból, az Egyesült Királyságból, és két szomszédunkból, Ausztriából és Romániából jött több turista az országba.

Keletről is nagy az érdeklődés: Kínából mintegy 170 ezren, Oroszországból 138 ezren, Dél-Koreából pedig 123 ezren szálltak meg nálunk tavaly.

Magyar Turisztikai Ügynökség Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség

A turizmus jelenleg 10 százalékkal járul hozzá Magyarország nemzetgazdasági tevékenységéhez, a Magyar Turisztikai Ügynökség célja pedig az, hogy ez a szám 16 százalékra növekedjen a következő években. A szervezet 2018-ban kétszer annyi forrásból gazdálkodhat, mint 2017-ben, ami lehetőséget kínál arra, hogy még több országban népszerűsítsék Magyarországot és növeljék a külföldről érkező vendégek számát.

A Budapest Airport 2020-ig több olyan beruházást is tervez, amivel komolyan növelheti a hazánkba látogató turisták számát: egyebek mellett új utasmóló és szálloda is épül.

Ezek, összevetve az egyre népszerűbb légiutas-turizmus trendjeivel, pozitív hatással lehetnek a gazdaságra is. A repülőtér 2016-ban 11,4 millió utast fogadott, a fejlesztések nyomán elkészült előrejelzés szerint

2023-ra ez a szám akár a 15 milliót is megközelítheti. A Századvég tanulmánya rámutatott, hogy a budapesti repülőtér működése révén összesen több mint 900 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő 2015-ben, valamint 45 563 fő foglalkoztatását biztosította.

Illusztráció Forrás: Budapest Airport/Hardy Mihály

„Fontos kiemelni, hogy a légi közlekedés az Európai Unióban teljesen piaci alapon működik, sőt mindenfajta állami támogatás kifejezetten tiltott. A budapesti repülőtér üzemeltetője is magántőkéből hajtja végre a repülőtéri fejlesztéseket, így kijelenthető, hogy a légi közlekedés közelmúltbeli fejlődése gyakorlatilag állami finanszírozás nélkül valósult meg"

– mondta el Szarvas Gábor a Budapest Airport, közösségi kapcsolatokért, környezetvédelemért és
működésbiztonságért felelős igazgatója.

A kormányzat által közelmúltban meghirdetett Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia értelmében az állam szerepet vállal a nemzetközi turisztikai marketing tevékenység erősítésében, valamint a légi kikötő földi megközelítésének javításában, így a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út felújításában és a vasúti kapcsolat megépítésében is.