Napjaink egyik leginkább felkapott témája a nemek közötti fizetési különbségek vizsgálata. Fontos megemlíteni, hogy kétféle módszertan létezik, és a kettő között jelentős különbségek vannak.
Az egyik az összes férfi átlagkeresetét méri össze az összes nő átlagkeresetével egy adott országban,
függetlenül a betöltött munkakörtől. Az itt keletkező különbségek jellemzően nagyok. Százalékban kifejezhető tehát, hogy például egy magyar nő átlagosan hány százalékkal keres kevesebbet egy magyar férfinál.
Egy másik módszertan ennél részletesebben elemzi a dolgokat, és
csak az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők közötti különbséget veszi figyelembe.
Itt a különbség jóval kisebb, és a szaknyelv sem fizetési különbségnek (paygap), hanem inkább fizetési falnak (paywall) nevezi.
Utóbbi esetben már jóval kisebb a differencia, a Quartz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetre (OECD) hivatkozva azt állítja, hogy
az azonos munkakörben dolgozók közötti fizetéskülönbség mindössze 2 százalék.
A Világgazdasági Fórum (WEF) az előbbi szempont szerint vizsgálta a fizetési szakadékot a nők között, és érdekes megállapításra jutott.
A WEF szerint 217 év kell ahhoz, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, hogy a férfiak és a nők ugyanannyit keressenek.
Ez a hipotetikus időpont inkább egyfajta mérőszám, mintsem konkrét jóslat, hiszen ennek segítségével lehet a tendenciákat megítélni.
Ez azt jelenti, hogy a tavalyi jóslat még 170 évről szólt, azaz a helyzet 47 évet romlott 2016-hoz képest – írja a Guardian.
A felmérés 144 országot rangsorol négy szempont alapján:
Ezek közül talán a legfontosabb a gazdasági pillér, ide tartoznak a fizetések, a munkaerőpiaci helyzet és a cégvezetésben betöltött szerep is.
A tanulmány kitér a fizetéskülönbség legfőbb okaira: a nők nagyobb arányban vállalnak el fizetés nélküli állásokat, mintsem hogy egy alacsonyabb fizetésért elhelyezkedjenek a versenyszférában.
Emellett kisebb arányban jutnak el a magasabban fizetett vezetői pozíciókba, mint a férfiak.
Természetesen vannak országok, ahol a fizetések közel vannak egymáshoz, ilyenek például a skandináv államok. Az élen Izland áll 88 százalékos mutatóval, az északi országot Norvégia és Finnország követi. Magyarország a lista 103. helyén áll.