Az Indiai-óceán térsége a klímaváltozás hatásainak egyik leginkább kitett terület a bolygón – írja összeállításában az Asia Times. Az ott élő, több mint 2,5 milliárd ember, egyre inkább a saját bőrén tapasztalhatja a felmelegedés és a légszennyezés hatásait, például a monszunos időszakok meghosszabbodásával. Míg a világ tengereinek vízszintje átlagosan 22,8 centiméterrel emelkedett 1880 óta, addig az Arab-tenger és a Bengáli-öbölé 33 centiméterrel. India nagyvárosai pedig a világ legszennyezettebb levegőjű települései közé tartoznak, az ország fuldoklásáért azonban nem csak az ipari termelés, hanem a vallási tradíciók is felelősek.
A WHO jelzése szerint, nem lehet elég komolyan venni azt, hogy India nagyvárosai egyre rosszabb minőségű levegővel rendelkeznek. A szervezet jelentése szerint,
a világ 100 legszennyezettebb levegőjű városa közül 30 Indiában található.
Különösen a 20 milliós Delhi, és az azon belül megépült Újdelhi lakossága szenved a szennyezettség hatásaitól. Ahogy az Origo is megírta, idén ősszel olyan rossz levegő volt a metropoliszban, hogy annak egészségügyi hatásai egyenértékűek voltak napi 50 szál cigaretta elszívásával.
A légszennyezettségi mutatók szinte folyamatosan az egészségügyi határértékek felett vannak a legnagyobb indiai városokban. Delhiben nagyjából 2,2 millió gyereknek – az ottaniak felének – van valamilyen tüdőproblémája, légzéselégtelensége.
Az országban pedig évente 2,5 millió haláleset köszönhető a levegő minőségének, ami globális éves nagyságrend fele.
A levegő szennyezettségéért elsősorban a hagyományos meghajtású közúti járművek nagy száma, valamint a fosszilis hordozókra épülő energiatermelési megoldások, illetve a gigantikus mennyiségű szemét elégetése felelnek.
Bár India meghirdette az erőltetett tempójú váltást a megújuló energiaforrásokra és az elektromos járművekre, egyes elemzések kétségbe vonják a szoros határidők tarthatóságát – hiszen például az is kérdéses, a gyártók egyáltalán ki tudják-e elégíteni India e-autó éhségét akkor, amikor a világ többi része is mind többet szeretne vásárolni ezekből a járművekből.
Miközben India a kihívásokkal birkózik, egyesek arra figyelmeztetnek, hogy
az országban élő, sokszínű hagyományok és kulturális tradíciók szintén az állapotok javulása ellen hatnak.
Bár az egyik nagy világvallás, a buddhizmus is India területén alakult ki, az ország ma döntően hindu többségű. Emellett jelentős számú iszlámhívő, valamennyi keresztény, szikh is él a területen, valamint számos kisebb vallás vagy világnézet követője. A hindu hagyományok önmagukban rendkívül sokszínűek és összetettek, számos regionális különbséggel, és ahogy a sámánizmus Dél-Koreában, úgy Indiában nagyon is élőek.
A hagyományok követése pedig az ipari eredetű mellett, további jelentős környezeti megterhelést okoz Indiának és lakosainak is. A Diváli, azaz a fények ünnepe, az egyik legnagyobb szabású hindu fesztivál, amelynek hagyományos kellékei a tűzijátékok és a petárdák. Az egyébként ártalmatlan és a turisták által is szívesen megtekintett fesztiválozás során tömeges mértékben használt pirotechnikai eszközök azonban, komolyan hozzájárulnak a levegő szennyezettségéhez. Olyannyira, hogy a tavalyi Diváli időszaka alatt mért elkeserítő értékek miatt,
idén az indiai Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása alapján, az ünnep előtt megtiltották ezeknek az eszközöknek a forgalmazását Delhiben.
A döntés óriási felháborodást eredményezett. A kereskedők egy része egyszerűen figyelmen kívül hagyta azt, a konzervatív hinduk pedig a muzulmán kisebbség, illetve a – nem csak papíron – ateista-szekuláris Indiát áhítozó politikai csoportosulások hinduellenes ármánykodását látták abban.
Milliók végigfesztiválozta hagyományok
A Diváli, a fények ünnepe, az egyik legnépszerűbb, ötnapos hindu ünnep. Kartika holdhónapban, októberben vagy novemberben tartják. Sok ajándékozás, tűzijáték, olajlámpák kihelyezése, élelmiszerek (például vaj) égetése jellemzi. A fények ünnepén Ráma úrnak mutatják a hazavezető utat a száműzetésből. India egyik legjellemzőbb fesztiválja, számos turista úgy időzíti utazását, hogy részt vehessen egy ilyen alkalmon.Hasonló ellenállást tanúsítottak az ünneplő tömegek a kormányzati törekvésekkel szemben Mumbaiban, India másik óriási népességű városában. 2013-ban a városi hatóságok megpróbálták korlátozni a Holi fesztivál ideje alatti vízfelhasználást, mivel a város 1972 óta lényegében folyamatosan vízhiánnyal és az aszály fenyegetésével küzd.
A számítások szerint, egy fesztiválozó átlagosan 30 liter vizet használ el az ünnep megélése kapcsán
– a Holi ünnepet viszont csak a városban milliók tartják meg, a hasonló nagyságrendű vidéki ünneplő mellett.
A hatóságok mindent bevetettek a siker érdekében. A legnépszerűbb bollywoodi hírességeket és krikettsztárokat kérték fel a kezdeményezés népszerűsítésére.
A cél az volt, hogy 50 százalékkal csökkentség az ünnepi vízfelhasználását,
ám a hinduk egyik legszentebb ünnepén, az ünneplők egy része egyszerűen nem vett tudomást erről. De nem csak ez jelenti a problémát.
Míg a tradíciók szerint a Holi során szórt porokat szezonális fűszernövényekből és virágokból állítják elő, addig az utóbbi években ipari jellegű termeléssel előállított, mesterséges színes porokkal szolgálják ki az ünneplőket. A vegyi anyagok a vizekbe jutva, további szennyeződéseket és vízminőség-romlást okoznak.
A cikk folytatásában a halottégetés környezetterhelő vonatkozásairól olvashat, és arról, hogyan próbálnak változtatni a helyzeten a hatóságok! Lapozzon!