A alapvetően a katás jogállás ebből a szempontból nem fontos, sokkal inkább az, hogy milyen a katás vállalkozás, vállalkozó áfabeli besorolása. Ha - mint a katások jó része - alanyi áfamentes, akkor alapesetben nem kell Magyarországon áfát fizetnie. Úgy kell eljárni, mintha magánszemélyként rendelnénk, vásárolnánk, vagyis a származási ország áfáját kell felszámolja az eladó, a magyar vásárlónak nincs adófizetési kötelezettsége. Mint katás mentesül minden további feladat alól, hiszen nem alanya az áfának, nem tud költséget elszámolni, így nincs dolga a továbbiakban.
Más a helyzet, ha a közösségi termékbeszerzések összesített áfa nélküli ellenértéke év eleje óta meghaladja a 10 ezer euró összeget
- figyelmeztet Szipszer Tamás, az Adózóna.hu szakértője. Ebben az esetben arra a vásárlásra, mellyel ezt a szintet meghaladja, a magyar áfát kell megfizetnie.
Ez 3 millió forint feletti nettó értéket jelent.
A külföldi eladó ilyenkor áfa nélkül értékesíti a terméket. A vevőnek pedig meg kell adni a közösségi adószámát. Ezt eleve ki kell váltania a katásnak is, ha üzletelni akar a közösségen belül, erre van lehetőség az alanyi mentesség megőrzése mellett is. Áfafizetésre azonban csak a 10 ezer euró feletti nettó érték felett kötelezett a katás. Alanyi áfamentes adózóként a 10 ezer eurós összeghatár átlépése miatt megfizetett magyar áfa egyben havi rendszerességű áfabevallási és összesítő jelentés küldési kötelezettséggel párosul.
Ha a katás az unióba értékesít, elvileg ezt megteheti alanyi mentesen és közösségi adószám kiváltása nélkül is, feltéve ha bevételei így sem haladják meg a katás értékhatárt, illetve ha a külföldi partner ezt elfogadja - mert meg is követelheti a közösségi adószám meglétét.
Összességében komolyan meg kell gondolni, megéri-e katásnak és alanyi mentesnek maradni, ha a vállalkozás rendszeresen üzletel az unióban, mert a kata adta adminisztratív egyszerűsítés viszonylag gyorsan elpárolog, miközben az elszámolási és egyéb ügyek miatt teher is lehet a kata.