Miközben az Egyesült Államokban és Németországban a napenergia már ma is reális versenytársa a szénnek, a Bloomberg friss jelentése szerint a rendkívül gyorsan bővülő piac 2021-re Kínában és Indiában is megfelelő kihívást jelenthet.
A tanulmány által fölvázolt forgatókönyv szerint a megújuló energiák sokkal gyorsabban terjedhetnek, mint ahogy azt a szakértők korábban várták. Ez pedig azt jelentené, hogy
a globális szén-dioxid szennyezés 2026-ot követően már csökkenést mutathat.
Ezzel szemben a Nemzetközi Energiaügynökség úgy számol, hogy a szén-dioxid kibocsátás a következő évtizedekben folyamatosan bővülni fog.
Mára azonban ott tartunk, hogy az új technológiák költségcsökkenésével kapcsolatban csak a tempó a kérdéses – mondta Seb Henbest, a jelentés mögött álló egyik kutató. A 2040-ig tartó időszakról szóló elemzés mindemellett az alábbi megállapításokat teszi:
Kína és India adja majd az új energiatermelés legnagyobb piacait,
behúzva ezzel az iparágba érkező teljes beruházott tőkemennyiség 39 százalékát, vagyis nagyjából 4 ezer milliárd dollárt.
A jelenleg legdrágább megújuló technológiának számító offshore szélfarmok költsége 71 százalékkal csökken, fokozva ezzel a tengeren telepített turbinák versenyképességét.
Legalább 239 milliárd dollárnyi beruházás érkezik majd a lítium-ion akkumulátorokba, aminek következtében ezek reális és praktikus megoldást kínálnak majd az energiatárolásra a lakosság széles körében is. Emellett az elektromos autók elterjedtsége is megnő.
Az időszakos tényezőktől függő megújulók központi kiegyensúlyozó forrása a földgáz lesz, amely 804 milliárd dollárnyi beruházásra számíthat. Ennek következtében 16 százalékkal bővülhet a termelési kapacitás a szektorban.
A jelentés következtései az költségekre nézve igen látványosak.
A napelemekből nyert energia költsége, amely 2009 óta a negyedére csökkent, további 66 százalékkal zsugorodhat 2040-re.
Ezzel párhuzamosan a szárazföldi szélerőművek költsége, amely az elmúlt nyolc évben 30 százalékot esett, szintén további 47 százalékkal enyhülhet.
Ebből következik, hogy noha Kína és India igen nagy ütemben telepít szénerőműveket, a napenergia még ezen országokban is olcsóbb megoldást kínálhat, akár már a 2020-as évektől.
A szén oldaláról nézve is elég drámai a helyzet. A folyamat legnagyobb áldozatának számító területen összesen ugyanis várhatóan 369 gigawattért felelős projektek kerülhetnek leállításra – összevetésképpen, ez Németország és Brazília teljes kapacitásának együttese.
Ráadásul még az Egyesült Államokban is csökkenhet a szén szerepe, noha Donald Trump nyíltan támogatja és ösztönzi az energiatermelés ezen formáját. A Bloomberg jelentése szerint
az USA szénenergia kapacitása 2040-re csupán a jelenlegi felét teszi majd ki,
ahogy az elöregedett erőművek helyére az olcsóbb és kevésbé szennyező gáz, illetve a megújulók lépnek.
Európában a szénkapacitás 87 százalékkal csökkenhet, ahogy a szabályozások megemelik a fosszilis tüzelőanyagokkal járó költségeket. A jelentés egyébként úgy számol, hogy a világ szénéhsége nagyjából 2026-ban kezdhet el zsugorodni.
Mindemellett az anyag azt is kiemeli, hogy bár a jelenlegi fejlemények segítik a globális felmelegedés lassítását,
még legalább 5,3 ezer milliárd dollárnyi beruházás kellene ahhoz, hogy az évszázad végére elérhető legyen a tarthatónak gondolt 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés.
Ezzel együtt viszont az adatok arra utalnak, hogy 2040-re a nap- és a szélenergia adhatja a globális energiatermelés 34 százalékát, szemben a jelenlegi 5 százalékkal.