Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének szakképzésről szóló átfogó tanulmánya alapján a valóság nem igazolta a Kereskedelmi és Iparkamara, illetve más vállalkozói fórumok egykori tanácsait, amelyek a súlyos szakmunkáshiány miatt, gyorsan munkára fogható fiatalokat „kértek" a kormánytól, írja a Mérce.hu. Köllő János tanulmánya azt állapította meg, hogy a foglalkoztatási és bérezési adatok szerint a vállalatok jobban értékelik a szakközépiskolai érettségivel (is) rendelkezőket.
A szakképzés 2010 után végbement átalakításának az volt a célja, hogy minél hamarabb szakmával rendelkező fiatalok jussanak a munkaerő piacra, és ezzel kielégítsék az ipar növekvő munkaerő-igényét. A Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kiadványban megjelent elemzés azonban arra jutott, hogy
- a tipikus magyar vállalat nem támaszt komoly túlkeresletet az érettségit nem adó szakképzés végzettjei iránt, szakmunkás munkakörök betöltésére.
- a szakiskolai oklevéllel rendelkezőket ma már fele részben segéd- és betanított munkára alkalmazzák.
- a bérek alapján, a szakközépiskolai érettségivel (is) rendelkezőket még a klasszikus szakmunkás foglalkozásokban (forgácsoló, lakatos, hegesztő, szakszerelő) is 12–13 százalékkal jobban fizetik.
Sőt, a jelenlegi képzésből kikerülő, érettségivel nem rendelkező munkavállalók esetében a vállalatok nem gondolják úgy, hogy a bérek emelésével „jobb minőségű" dolgozókhoz jutnának, és Köllő János szerint szkepszisük megalapozott.
Ugyanis a jelenlegi szakiskola gyengébben teljesít a legfontosabb alapkészségek fejlesztésében, mint a szakközépiskola, vagy a gimnázium.