Január 18. és 20. között rendezik meg az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást Budapesten. A rendezvényt már 18. alkalommal tartják meg, ami azt jelenti, hogy sikeres mind az iskolák, mind a hallgatók körében.
Az Educatio célja, hogy a jövőbeli hallgatók személyesen feltegyék a kérdéseiket az intézmények képviselőinek, akik – a tanárok mellett – maguk is az adott főiskola/egyetem hallgatói. Ez azért fontos dolog, mert
egy középiskolás tanuló valószínűleg jobban elhiszi a hallottakat egy hozzá korban közel álló diáktársától,
mint a honlapokon, szórólapokon vagy nyílt napokon előkerülő számokat.
Az Origo munkatársa most annak járt utána az Educatio helyszínén, hogy a helyszínen diáktársaiknak segítő hallgatók mennyire vannak képben az aktuális piaci viszonyokról, és a kezdőfizetések nagyságáról.
Helyszínen riportunkban kifejezetten a legnépszerűbb alapszakok hallgatóira voltunk kíváncsiak. De melyek ezek az alapszakok?
Tavaly az Eduline rangsora szerint a legképszerűbb alapszak a gazdálkodás és menedzsment volt, ezt 3827-en jelölték meg az első helyen,
de több mint 8000 diáknál szerepelt a szak valamilyen formában a jelentkezési lapon.
Ezt követte a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus alapszak, de 3000-nél többen rakták első helyre az ápolás és betegellátás képzést is.
A fenti lista alapján három csoportra bontottuk a hallgatókat:
A gazdálkodás és menedzsment szakon a diákok bruttó 200-220 ezer forintos kezdővel számolnak,
de mindenképp kettessel kezdődő hat számjegyű összeget vizionálnak.
Természetesen ennél magasabban is lehet kezdeni, volt olyan, aki tapasztalt 300-400 ezres bruttó kezdőbért is.
A kereskedelem és marketing alapszak frissdiplomásainak béreit nettó 200-210 ezer forintra (bruttó 270 ezer forintra) lőtték be többen is.
A turizmus-vendéglátásnál a bruttó 190-200 ezer forintos becslések jól tükrözik a piaci viszonyokat, de a Sopron környéki 250-300 ezer forint bruttó is reális a jelenlegi gazdasági környezetben.
A legnagyobb szórás talán a mérnökinformatikus alapszaknál látható. A hallgatók többségében nettó 300 ezer, bruttó 380-400 ezer forintos kezdőbérről számolt be.
Bár ezek a számok a 2016-os átlagbérek felett vannak, a fokozódó munkaerőhiány miatt, ezeket az igényeket sem lehet földtől elrugaszkodottnak tekinteni.
Területtől függ, de úgy gondolom, hogy nettó 300 ezer forintot, ma minden informatikus meg tud keresni Magyarországon.
A programtervező informatikusok különböző számokat mondtak, a pécsi és a debreceni egyetem egy hallgatója szerint a kezdőbér bruttó 260-280 körül reális, míg a SZTE képviselője már 350-360 ezer forintról beszélt.
A gazdasági informatikus szakirányon a BGE Pénzügyi és Számviteli Karának képviselője volt az egyetlen, aki eléggé túllőtte az országos átlagot, ő nettó 400 ezres kezdőt mondott be a náluk végzett hallgatókra.
A többség elég tág intervallumot jelölt meg itt, de kezdőfizetésként az országos átlagot, azaz a bruttó 300-320 ezer forintot saccolták.
Határ a csillagos ég, az informatikában nagyon sok pénz forog.
A gépészmérnök hallgatók közül sokan említették a területfüggőséget, tehát nem mindegy az, hogy valaki a fővárosban vagy vidéken helyezkedik el. Északkelet-Magyarországon bruttó 350 ezres fizetést tartanak reálisnak, ami közel esik az országos átlaghoz.
Ezen az alapszakon az általunk megkérdezett diákok közül többen is nettó 200-220 ezer forintos kezdőfizetésre számítanak.
Ennyivel egy gépészmérnökként egy kezdőnek el kell tudnia helyezkednie.
Az óvodapedagógusok bruttó 180-190 ezer forintos kezdőfizetésről számoltak be.
A legegybehangzóbb számok a pszichológia alapszakról érkeztek, bruttó 250 ezer forintra lőtte be mindenki az induló fizetést.
Az ápolás és betegellátás bérek a közalkalmazotti bértábla szerint működnek. Ez hasonló fizetést eredményez az ápolóknál, a mentősöknél, a gyógytornásznál, a dietetikusnál és szülésznőknél is.
A nettó 150-160 ezer forintos bér (bruttó 220 ezer) pótlékokkal és szakmai tapasztalattal 200-250 forint köré növekedhet.
A gyógypedagógusok 200 ezer forintos bruttó kezdőbérekről számoltak be.
Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, a hallgatók reálisan látják a kezdőfizetésük nagyságát,
hiszen azok a piaci átlaggal azonos szinten mozognak, sőt néha alá is lőnek annak.
Természetesen sok tényező befolyásolja a kezdőbéreket. Például nem mindegy, hogy egy adott szak hallgatója melyik felsőoktatási intézményben szerez diplomát, milyen eredménnyel végez, milyen tudással, szakmai tapasztalattal és kommunikációs készséggel rendelkezik, illetve melyik céghez veszik fel.
A magyar nettó bérek az elmúlt tíz évben 60 százalékkal nőttek, és ezzel a hallgatók is tisztában vannak.
A magyar bruttó átlagbér novemberben átlépte a bruttó 300 ezer forintot.
Ez nettóban átlagosan 214 800 forint volt a legfrissebb rendelkezésre álló, azaz a 2017. novemberi adatok szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal adatait azonban érdemes gazdasági ág szerint szétbontani. A lenti táblázatból is jól látható, hogy a legjobban fizető ágazatok nettó átlagbéreit leszámítva, minden terület fizetései kisebbek nettó 260 ezer forintnál.
Bár a végleges 2017-es adatok a táblázatban szereplőnél vélhetően 10-12 százalékkal nagyobbak lesznek, kijelenthető, hogy
a megjelölt kezdő bérigények az esetek többségében fedik a valóságot.
A nettó adatokat a HRportál 2018-as bérkalkulátora segítségével számoltuk ki a bruttó összegekből. Semmilyen kedvezményt vagy családi támogatást nem vettünk figyelembe.