A GKI gazdaságkutató szerint 3,8 százalékkal nőhet idén a GDP

Idén 3,8 százalékos gazdasági növekedésre, gyorsuló inflációra és visszaeső beruházásokra számít a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A gazdaságkutató közleményében 3,8 százalékra becsüli a tavalyi GDP-növekedést és idén is ekkora bővülésre számít.

A növekedés mértéke meghaladja az EU 2,5 százalék alatti átlagát,

de a régióban közepesnek számít.

A GKI hangsúlyozza, hogy az építőiparban nyilvánvalóan megismételhetetlen a tavalyi majdnem harminc százalékos bővülés, az ipar számára pedig az autóipar mintegy két és fél éve tartó stagnálása jelent kockázatot.

Az építőipar idei bővülését tíz százalékra, az ipari termelés növekedését öt százalékra, míg a tavalyit 5,5 százalékra becsülik.

Visszaesést várnak a beruházásokban is – ennek mértékét tavaly húsz százalékra, idén kilenc százalékra teszik –, a kiskereskedelmi forgalom pedig négy százalékkal emelkedhet idén az öt százalékra becsülhető tavalyi bővülés után.

Illusztráció Forrás: DDC

Az európai módszertan szerinti GDP-arányos deficit a GKI szerint tavaly két százalék körül alakult, ami alacsonyabb az előirányzottnál, de magasabb az EU átlagában várható 1,2 százalékos hiánynál. Az államháztartás idei pénzforgalmi hiányát a tavalyi felére, ezer milliárd forint körülire becsülik.

Az éves infláció megközelítheti a három százalékot, miközben az EU-ban nem várható gyorsulás

– áll a közleményben. Hozzátették, hogy a látványosan gyors bérkiáramlás költség- és keresleti oldalról is árnyomást jelent, hatása azonban alig jelent meg az árakban.

Becslésük szerint a munkanélküliség a tavalyi utolsó negyedévben négy százalék alá csökkenhetett és idén is ehhez hasonló, 3,8 százalékos munkanélküliségre számítanak. Hozzátették, hogy a GKI felmérése szerint a cégek – különösen az ipari vállalatok – a növekedés fő akadályának a munkaerő és főleg a szakképzett dolgozók hiányát tekintik.

A bruttó átlagkeresetek az előrejelzés szerint idén legalább hét százalékkal, a reálkeresetek 4-5 százalékkal emelkednek.

A tavalyi tizenöt százalékosnál lényegesen alacsonyabb, nyolc százalékos minimálbér-emelés kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, de a munkaerőhiány és a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős – tették hozzá.