Ahogy az Origo megírta, két gazdag olajmonarchia az olajár csökkenése miatt, idén év elején kénytelen volt bevezetni az áfát a zsugorodó állami bevételek pótlására. Az Egyesült Arab Emírségek mellett, a tavaly gyökeres társadalmi és gazdasági reformprogramot bejelentő Szaúd-Arábiában is megjelent az általános forgalmi adó. A kommentárok szerint, a hercegek tiltakozása annak az egyértelmű jele, hogy nehéz dolga lesz a reformokat bevezető Mohammed bin Szalmán koronahercegnek. Megkövesedett, konzervatív, egyes társadalmi csoportok előjogaira építő berendezkedésnek és gondolkodásmódnak kell néhány év alatt megváltoznia, hogy az olajmonarchia a fekete arany után is sikeres állam maradhasson.
A napokban 11 herceg döntött úgy, ülőtiltakozással ad hangot nemtetszésének a szaúdi kormány idén bevezetett új intézkedési miatt. Az áfa bevezetése mellett, a kormány jelentősen megnövelte a közüzemi díjakat és közel duplájára ugrott az üzemanyag ára is. A hercegek ezt nem tartották elfogadhatónak, ezért a főváros egyik kormányzati palotájába vették be magukat, így kifejezve tiltakozásukat.
Végül akkor vették őket őrizetbe, amikor felszólításra sem hagyták el helyüket, annak ellenére sem, hogy közölték velük, tiltakozó akciójuk nem törvényes.
A hírek szerint a hercegek között igen magas társadalmi és gazdasági pozícióban lévők is voltak,
legalább egy miniszterhelyettessel a soraikban.
Saud Al Mojeb, szaúdi főügyész nyilatkozatban közölte, országukban
senkit nem tekintenek a törvény felett állónak,
és az állam rendelkezéseit mindenkinek be kell tartani, státusztól és vagyoni helyzettől függetlenül. Álláspontja szerint, a hercegek tiltakozása nem felelt meg ennek.
Nem ez az első eset, hogy a reformtörekvések a konzervatív felfogású társadalmi elit ellenállásával ütköznek, vagy nyílt konfrontációvá fajulnak. Emlékezetes, hogy tavaly novemberben mintegy 150 minisztert és üzletembert tartóztattak le Rijádban és tartottak őrizet alatt egy luxusszállodában. A hivatalos szaúdi álláspont szerint, ez egy nagyszabású korrupcióellenes akció része volt, de egyes vélekedések szerint, valójában bin Szalmán herceg állhat mögötte, aki egy csapásra akart leszámolni az általa irányított reformprogramok legerősebb ellenzőivel.
A tavaly bejelentett, nagyszabású reformok kapcsán többen úgy vélik, Szaúd-Arábia talán túlságosan is ambiciózus célokat tűzött ki maga elé. Döcögősen halad az állami olajvállalat, az Aramco tőzsdére vitele is, amiből az állam rengeteg bevételt vár, és növekszik az adósság is, mivel a kormány úgy döntött, állami pénzbőséggel próbál kitörni az olajár csökkenéséhez köthető gazdasági recesszióból.
Szaúd-Arábiában olyan reformokat próbálnak végrehajtani, amelyekre korábban nem volt példa a királyság történetében. Nincsenek rá kész forgatókönyvek. Egészen biztosan lehet hibákra és nehézségekre számítani"
– értékelte a helyzetet Mazen al-Sudairi, az Al Rajhi Capital kutatóintézet vezetője.
Azt a szaúdi kormány is látja, hogy a tempó vélhetően túl gyors.
A reformcsomagokat hivatalosan nem vonták vissza, de a kormányzati kommunikáció „kiigazítás" címszó alatt, lágyításokat jelentett be azokkal kapcsolatban. Most pedig a köztisztviselők a király rendelkezésének hála, soron kívüli juttatásokat, fizetési bónuszokat kapnak, hogy az állam enyhítse az áfa miatti áremelkedésekhez kapcsolódó terheiket.
Mások pedig arra figyelmeztetnek, hogy bár a befektetői érdeklődés jelentős az átalakuló olajország kínálta lehetőségek iránt, bin Szalmán országon belüli keményvonalas, az ellenállókkal szemben könyörtelen fellépése
csak ideig-óráig igazolható az egyébként valóban létező korrupciós jelenségekkel.
Az, hogy a koronaherceg az uralkodótól, egyben édesapjától, lényegében teljhatalmat kapott a szaúdi átalakulások levezénylésére, hosszabb távon akár a tőkét elriasztó belpolitikai instabilitáshoz is vezethet.